Shock!

Gótikus metal Finnországból, még a nyáltengeren innen. Búgó (darkos) énekhang, tökösen egyszerű riffek, hatásvadász, szívfacsaró dallamok, a háttérben női vokál. Már az első számmal (Colder) széttépik azok lelkét, akik érzékenyek az ilyen hangulatokra. Telesírt papírzsebkendők veszik körül a kedves hallgatót, amit nem is hagynak annyiban, mivel a második nóta már picit lendületesebb, életigenlőbb. Ha az első dalnál az Entwine, itt inkább a Sentenced ugrott lelki szemeim elé.

Néhány tételt feldobtak extra hangszerekkel, mint cselló, szitár vagy Hammond orgona - javukra is vált, apró plusz íz került a nótákba, ami nem baj, hiszen túl sok megfejtenivaló nincs már a love metalon.

Furcsa, hogy csak mostanában kerültek ki a nagyobb körforgásba és nem csak a gót zenék kedvelői bukkanhatnak rájuk, hiszen '92-ben (!) alakultak, idestova kamaszkorú zenekarrá értek. Ennek ellenére az első lemezük csak '98-ban jelent meg, és ha jól számolom a Songs For The Sinners még csak az ötödik teljes értékű nagylemezük. Nem is baj, hogy nem ontották minden évben a zenét, így legalább pontosíthatták a "mitől döglik a légy" c. eszköztárukat.

A lemez nagy része inkább lendületes, mint álmodozó, noha kifejezetten lírai témát is találhatunk (Air), ami olyannyira más, hogy inkább el tudnék képzelni itt némi seprűzést, mint a pergőkopogást, sokkal finomabb, intimebb hangulata lenne az egésznek. Néhány nóta pedig simán megállná a helyét a rockdiszkókban, pl. a picit darkosabb hangulatú Ride On Tears. A lemezen még pofás gitárszólókat is hallhatunk, ami kevésbé divatos mostanában, talán ez kiemelheti őket az átlag gótmetal skatulyából. Egyébként az énekes srác hangja férfiasabb, nem olyan nyifogó, mint Entwine-os kollégájáé.

A Finnvoxban készült a lemez, kellően dögös is a gitársound, bár a pergő számomra túl hangos, mintha a puha álmodozást valaki megzavarná egy randa légkalapáccsal. Bár valaki meg pont ezt a soundot szereti - ízlés dolga.
Habár csak az elődök stílusjegyeit használták fel, a lemez kifejezetten korrekt a maga műfajában, és egyáltalán nem csak gótikamónikáknak ajánlott. Aki meg szeret egyedül búslakodni otthon, annak kiváló háttérzene, ez nem kérdés.