12 éve terrorizálja a világot a brazil Krisiun hipergyors death metaljával. A Works Of Carnage-on sem hazudtolják meg önmagukat, hipergyors death metalt játszanak, nem mást. Ugye most meglepődtetek? Igazából bármelyik lemezükről be lehetne rakni ide a kritikát, kicserélve a számcímeket, senkinek nem tűnne fel a turpisság.
megjelenés:
2003 |
kiadó:
Century Media / Record Express |
pontszám:
6 /10 Szerinted hány pont?
|
A dobos állatmód teker, a gitáros nyakatekertnek ható riffeket ont, mellette a szólóknál néha úgy gondolja, ő Kerry King, és olykor megtévesztő, tényleg. A bőgős/hörgős meg mindezt kiegészíti, nulla fantáziával hörögve, de ez ebben a stílusban nem meglepő. Olykor az egy hangon hörgést egy-egy magasabbal vegyíti, illetve ritkán valami effektet is ráeresztenek a hangjára. Akár azt is lehetne írni, az új Krisiun lemezről, hogy ez is nagyszerű sportteljesítmény, és ha lenne death metal olimpia, valószínűleg dobogós lenne a csapat.
A harmadik dalban lassítottak a sebességen, illetve úgy csinálnak, mintha húzós részeket illesztenének a reszelések közé, és igen, jót is tesz ez nekik, ez kétségtelen. Néha ezt a tevékenységet megismétlik, ilyenkor kicsit felriadok a bóbiskolásból, mert be kell vallanom, ez a vég nélküli, céltalannak tűnő tekerés bizony perpillanat untat. Bár annak, aki ezt szereti, ez lehet a nirvána.
Az utolsó dal egy Venom feldolgozás (In League With Satan), furán is hat a lemezen ez a régisulis riffelés krisiunisítva. A teljes verzión - ráadásul az európain, nem a japánon! - hallható lesz még egy bónusz dal, valamint egy videófelvétellel is terrorizálják a rajongókat. Death metal azoknak, akik nem szeretik az újítást, az izgalmat a zenében, viszont szeretnének irgalmatlanul gyorsan a falnak csapódni a sebességtől.