Lengyelország déli részéről, Tarnowskie Goryból származik a 2005 óta létező Mouga, akik a mostanában divatos emo/screamo/alternatív vonalat célozták be, ráadásul rögtön olyan színvonalon, hogy ha nem lenne a promólapon az ország neve, simán azt hittem volna, hogy Angliából vagy az USÁ-ból származnak (nyilván az akcentusra nem figyelve). Úgy érzem, ezzel már egészen sokat elárultam...
megjelenés:
2010 |
kiadó:
Mystic Production |
pontszám:
7 /10 Szerinted hány pont?
|
A csupán 35 perces bemutatkozó lemez felér egy kellemes arcon legyintéssel, és ha olyan zenekarneveket említek meg, mint a Lostprophets (pl. a Veins című kimondottan az, ráadásul a lemez egyik legjobbja), The Mars Volta (csak az énekes srácnak korántsincs olyan idegtépő hangja), a Fall Out Boy vagy a Deftones (The Animal), máris behatárolható az a terület, amit a Mouga képvisel. Abszolút érettek a szerzemények, és bár a zsenialitás szikráját még nem érzem a srácokban, de az a napnál is világosabb, hogy baromi jó és izgalmas úton haladnak.
Amit viszont egyértelműen hiányolok a dalokból, az néhány ragadós, netán akár szirupos (a műfajban ez úgyis megengedett, sőt) refrén, mert ugyan minden más szempontból teljesen pofásak a szerzemények, mégis valahogy túl gyorsan „átfolynak" a fülön.
Egyáltalán nem lepne meg, ha Lengyelországból egyre több zenekarnak sikerülne kitörnie, Svédország után gyakorlatilag az egyetlen értelmes ország, ahonnan műfaji korlátok nélkül minőségi zenék érkeznek, ráadásul tömegesen. A Mouga friss, izgalmas, megérdemlik a bizalmat, nekünk pedig bőven van tanulnivalónk lengyel testvéreinktől.