Aki nem hallott volna még róla, Chucky az az idióta baba, aki gyilkolászik a bugyuta filmjeiben. Legújabb opusza nemtommikor kerül be hozzánk - remélem jó sokára - viszont a filmhez válogatott zenék felülmúlják minden várakozásomat. Ez legalább valamit ér... Két kiadatlan nóta szerepel a korongon, a többi megjelent már valahol.
Elsőként a The Screamin' Cheetah Wheelies laza boogie rockjába pillanthatunk be. Majd Rob Zombattyú kántál egyet még egy White Zombie nóta erejéig (Thunder Kiss '65). Az első csak itt megjelent dal egy Kulcsember (bocs: Coal Chamber) gyöngyszem, mely bár elsőre szinte felismerhetetlen, szinte csak Deszka Fara (bocs: Dez Fafara) pszichós énekléséről lehet sejteni, hogy ők azok. (Bár most nem azt üvölti, hogy Dudálj! - bocs: Could I). Amúgy jó kis beteg nóta. (Biztos ez alatt fűrészel szanaszét valakit Chucky baba.)
A Monster Magnet (See You In Hell) most éppen lendületesebb rockzenéjét egy Judas Priest durvulat követ (Blood Stained), melyben Ripper Owens kiüvölti a lelkét. Eztán a 2 méteres izomember és csapata a 0 Negatív Vércsoport következik, ők a Love You To Death-el andalítanak el és húznak a selyemmel borított ágyikó felé. A másik kiadatlan nóta egy Slayer remekmű - Human Disease. ÁLLAT ez a nóta! Az albumon lett volna a helye! Araya hangját szinte felismerhetetlenségig eltorzították, a dal felépítése mesterien brutális, Paul Bostaph dobolása meg... kell ezt nekem ragozni?
A következő dalocskák: Stabbing Westward: So Wrong, beteges elektro-rock. Powerman 5000: Son Of X51, akár egy Marilyn Manson dal is lehetne, egyébként klassz dal, van húzása. Bruce Dickinson: Trumpets Of Jericho, ezt sem kell ecsetelnem... Static-X: Blied For Days, mintha a Ministry és a White Zombie legjobb pillanatait vegyítették volna, a lemez egyik legjobbja! Motörhead: Love For Sale, bulis rocknóta a nagy Lemmytől személyesen. kidneythieves: Crazy, A borítóban az áll, hogy Willie Nelson írta a nótát. Na akkor ez vagy egy nemnormális feldolgi, vagy ez a Willie Nelson nem az, akire én gondolok. Női vokalizációs independent dal. Még akár az első The Crow albumra is felkerülhetett volna. Zárásként Graeme Revell-től a We Belong Dead c., teljes mértékben pszicho alter nóta csörög. Be lehet tőle csavarodni...
Végre egy igazán jó soundtrack album. Csalódás kizárva!
