Shock!

A prémvadászok, a jávorszarvasok és a jéghoki földje mindig is speciális rockbandákat adott a világnak. A kanadai zenekarok hagyományosan némi csavarral, sajátos ízekkel játszanak, és ez éppúgy igaz a Rushra vagy a Voivodra, mint a hatalmas ország legaktuálisabb tutiságára, az Arcade Fire-re - arról nem is beszélve, hogy Bryan Adams, Sebastian Bach vagy James LaBrie szintén innen származnak. A torontói Danko Jones is e viszonylag szűk, de illusztris társaságot gyarapítja: az utóbbi évtized egyik leghangosabb, legarcbamászóbb rock'n'roller alakulata olyan etalon albumokat tett le az asztalra, mint a 2002-es Born A Lion, a 2003-as We Sweat Blood vagy a 2006-os Sleep Is The Enemy. A brutálisan energikus koncertjeivel több különböző tábort is mozgató trió augusztus 27-én az idei nyár utolsó nagy fesztiválján, a Szegedi Ifjúsági Napokon is tiszteletét teszi, ebből az alkalomból tettünk fel néhány kérdést a lelőhetetlen énekes/gitárosnak, Danko Jonesnak.

Az utolsó két lemezeden, a Never Too Loudon és a Below The Belten mintha kicsit lehiggadtatok volna, helyenként még klasszikus rock hatások is felbukkantak. A régi rajongóid egy része talán váltásként élte ezt meg, de mi volt mindennek az oka?

Tényleg így érzed? Oké, azt elismerem, hogy a Never Too Loudon lehettek ilyen hatások, de ugyanezt gondolod a Below The Beltről is? Haver, hát nem hallod a Misfits hatást rajta? Ott van például az I Wanna Break Up With You: azon például tisztán hallatszik a Zeke meg a Dwarves hatása, márpedig azoknak semmi közük a klasszikus rockhoz!

Oké, ott a pont... És mit várhatunk a következő Danko Jones anyagtól?

Nos, alapvetően minden lemezünkön hard rockot játszunk, ez mindig is így marad. Azt, hogy ki lesz a következő anyag producere, vagy hogy esetleg mi magunk produceljük-e majd, azt most még korai lenne megmondani.

Úgy tűnik, Európában jól fut a szekeretek, de mi a helyzet Amerikában? Milyen a Danko Jones pozíciója arrafelé?

Az I Think Bad Thoughts pont most jutott fel a 32. helyig az amerikai rádiók Active Rock listáján. Korábban a Full Of Regret pedig a 34. helyig jutott ugyanezen. Ezzel együtt biztosan sokkal többet kellene turnéznunk arrafelé.

Szerinted kik ma a rock'n'roll vezető erői? Mármint természetesen a Danko Jones mellett...

Egy csomó hatalmas rock'n'roll banda van manapság. Az újabb bandák közül sokat hallgatom a Broken Teeth-t, a Supagroupot, a Drunk Horse-t, a The Shoest, a Middle Class Rutot, a Bulletot, a The Nightwatcherst, a Biblicalt, Brant Bjork bandáját, a Firebirdöt, a Mojobone-t , Mark Sultant, a Hot Leget és a Biterst.

Egy csomó igazán nagy bandával játszhattál már együtt: Rolling Stones, Guns N' Roses...Ki az, aki eddig kimaradt?

Az AC/DC, a Metallica és a KISS. Legelőször ezek jutnak eszembe...

Játsszunk egy kicsit: tegyük fel, hogy kapsz egy hatalmas költségvetést, amiből szervezhetsz egy saját fesztivált – legyen mondjuk egy napos feszt. Lehet a neve Never Too Loud, vagy amit csak akarsz. Kiket hívnál meg erre az álomfesztiválra?

Talán a Doomriderst, a Brant Bjork & The Brost, a Biterst, a Death Angelt, a ZZ Topot, a Metallicát, a Lightning Boltot, a Melvinst és a New Bomb Turksöt.

Nemrég egyik nagy kedvenced, Rudolf Schenker elárulta nekünk, hogy – az Abbához és a Queenhez hasonlóan – a Scorpions is elkezdett egy olyan musicalen dolgozni, ami a klasszikus dalaikon alapszik majd. Tegyük fel, hogy rád is gondolnának a szereposztás során. Elvállalnád? Ha igen, melyik Scorpions dalt süvöltenéd el legszívesebben?

Habozás nélkül igent mondanék, és legszívesebben a Blackoutot énekelném el.

Tudom, hogy szenvedélyes bakelitgyűjtő vagy. Melyek a gyűjteményed legbecsesebb darabjai?

Nos, vannak olyan lemezeim, amelyek inkább csak nekem jelentenek sokat, mert valójában nincs nagy értékük a piacon. Ilyen például ez első Danzig, vagy a dedikált ZZ Top lemezem, a Tejas. Aztán van egy rakás Metallica picture disc-em, amik számomra nagyon kedvesek, de kinek kellenének amúgy ezek? Aztán van egy példányom a Blues Explosion A Reverse Willie Horton című lemezéből, ami meglehetősen ritkának számít. Vagy ott van a Beastie Boys 1983-as Cookie Puss EP-je. De a legtöbb ritkaságom egyébként különböző komikusok fellépéseit örökítette meg.

És melyek azok a lemezek, amelyekre még fened a fogad?

Jó kérdés. Kellene még egy hibátlan állapotban lévő példány a White Zombie God of Thunder EP-jéből, a Steel Pole Bathtub Butterfly Love-jából, Joe Preston Melvins EP-jéből és az Osmonds Crazy Horses lemezéből. Legelőször ezek jutnak az eszembe, valamint az a hat Richard Pryor lemez, ami még hiányzik a gyűjteményemből. Mondjuk, ezeken kívül is van még kb. ötven lemez, amikre régóta vadászom, csak most épp nem jutnak eszembe.

Tegyük fel, hogy egymillió dollárt ajánlanak egyetlen Danko Jones buliért. Azt játszotok, amit akartok, mindössze egyetlen megkötés van: nem nyomathatod a szokásos összekötő szövegeidet a számok között. Maximum olyan sablonszövegek jöhetnek, hogy: „Hello, Cleveland, ti vagytok a legjobbak!", de abszolút semmit nem nyújthatsz abból a show-ból, amit a színpadi pofázásaid jelentenek. Elvállalnád ezt így?

Kurvára nem gondolkodnék rajta: a dalaink a dumáim nélkül is maximálisan ütnek.

Melyiket kedveled jobban az alábbiak közül: fesztiválok vagy klubbulik?

Mindkettőt ugyanúgy szeretem.

Pornófilmek vagy sztriptízbárok?

Pornófilmek.

Rush vagy Voivod?

Voivod, de muszáj hozzátennem, hogy imádom a Rusht is.

Korai I Mother Earth vagy korai Moist?

Korai I Mother Earth.

Sebastian Bach vagy James LaBrie?

Sebastian Bach.

Melyik az az öt lemez, amelyet muszáj az iPododon tartani?

A Thin Lizzy Chinatownja, a Motörhead Overkillje, a Fugazitól a The Argument, Dr. Dre 2001-je és a Turbonegrótól az Apocalypse Dudes. Mondjuk ez azért hétről-hétre változik...

1996-ban kezdődött a karriered. Mennyire más a mai Danko Jones, mint az akkori?

Hát, azért most már sokkal több élettapasztalatom van, egy kicsit talán bölcsebb lettem.

És végül: mi az élet értelme?

Nincs ötletem, de az biztos, hogy nálam a zene a főszereplő.