Pár tucat haver a '90-es évek legelején hangszereket, erősítőket és mobil generátorokat pakol platós kocsikra, majd nekivág a sivatagnak. Az instrumentumokat a dél-kaliforniai Palm Desert közepébe helyezik, bedugják a cuccot, a potméterek bizgentyűit csumára tekerik, és nekiállnak, hogy megidézzék egy homokvihar minden lehetséges hangját. Közben persze bőszen fogyasztják a magukkal hurcolt szeszt meg a tudatmódosító szerek olyan szintű arzenálját, amiről Hunter S. Thompson könnybe lábadó szemmel írna kisebb terjedelmű esszéket. Az elborult jammelés néha napokig, máskor csak néhány órát tart, de leginkább is addig, míg minden el nem fogy, és a résztvevők kellően ki nem ütik magukat, esetleg míg fel nem támad egy valódi hurrikán.