Mindenekelőtt sietek megerősíteni, amit már az első rész kapcsán is kinyilatkoztattunk: valójában nem láttad Denis Villeneuve Dűnéjét, ha nem moziban láttad. Van, amit nem lehet megúszni, és van, amit nem is szabad megúszósra venni. Különben is, jár egy kis kényeztetés a szűk esztendőket élő moziknak, és ezek a filmek minden mozit boldoggá fognak tenni. Persze elsősorban az Imax-kompatibilis helyeket ajánlom, hiszen a második részt már kifejezetten ebben a formátumban forgatták, de ez már mondhatni opcionális. Ami nem az, és ez is hozzá tartozik az élményhez, hogy igenis kézbe kell venni Frank Herbert tápanyagul szolgáló klasszikusának legalább az első kötetét, és meg kell nézni jó alaposan az első részt, hogy hamar fel tudjuk venni a fonalat. Ahogy mondtam, ez a szükséges minimum, ami ez után következik, az már Villeneuve felelőssége. Mert ahogy az első rész, úgy természetesen a Dűne folytatása sem való mindenkinek.
