Andrew Lloyd Webber munkássága önmagában is megérdemelne egy minden apropó nélküli cikket a Kultúrshockban, de így, hogy kerek ötven év telt el egyik (ha nem „a") legismertebb, legkultikusabb és magazinunk profiljához legközelebb pozicionálható művének eredeti verziójú megjelenése óta, kétség sem férhet hozzá, hogy kötelező megemlékeznünk róla. Modorosan szólva a Jézus Krisztus Szupersztár minden szempontból a popkultúra univerzális alkotása, úgy klasszikus dalait, mint meghatározó, stílusteremtő mivoltát tekintve, nem beszélve ikonikus karaktereiről, legendás szereposztásairól és öt évtizedes folyamatos jelenlétéről a világ minden táján, profi és amatőr színpadok százain-ezrein. A történet révén természetesen a könnyűzenén, színház- és filmművészeten is túlmutat, és nem véletlen az sem, hogy nemcsak folyamatosan műsoron van, de lényegében a világ összes beszélt nyelvén játsszák. Alapvetően persze „csak" egy bibliai tematikájú, világslágerekkel teletűzdelt sikerdarab, de egészen biztos, hogy mű és kora kölcsönösen hatással voltak egymásra, és ez a hatás a mai napig érezhető.
