KISS, Brian May Band, Mötley Crüe (illetve akkoriban Motley Crue), Union, Alice Cooper, „és még valahány név a naptárban”, ahogy az őskorban hallottuk – igaz, hogy négy emberke látogatott el hozzánk, mégis, tulajdonképpen ez a nem kevés zenekar tette tiszteletét a személyükben az Indiánsátor színpadán. Persze előttük két hazai csapat léphetett a de...
Idejét sem tudom, mikor voltam utoljára Aebsence koncerten (tegyük hozzá: a zenekar sem mozgolódott túl sokat az utóbbi években), ezért kifejezetten az ő kedvükért mentem le aznap a Süsibe. Ezt fontos tudni. Vártam, jól akartam érezni magam. Még csak azt sem terveztem, hogy írok bármit is az estéről. Kilencre volt meghirdetve a kezdés, és körülbelü...
Az előzenekarokról ezúttal is sikeresen lemaradtam, amiért nem tudok eléggé bocsánatot kérni, de hát ez van. Mivel a Cannibal Corpse turnémenedzsere lemondta az előre leszervezett összes interjút, sajnos arról sem tudok beszámolni, érződik-e Corpsegrinder szagán, hogy a komplett turnét egy farmerben nyomja végig, és sajnos Alex Webstertől sem siker...
Próbáltam összeszámolni, hogy hányadszor láthattuk/hallhattuk már az Anathema boglyafejű főnökét / lelkét / zsenijét Magyarországon – legyen az zenekarral, szólóban, fivérével együtt, illetve Leafblade nevű projektjével, mint most is – de nem sikerült. Gyanítom, hogy kb. 20 alkalomról beszélhetünk immár, amelyeknek nagyjából a felén sikerült is je...
Csak Daniel meg ne hallja, de mégis ki kell mondanom: áldja meg az ég a POS frontembert 2002-es budapesti botlásáért, hiszen nem csupán egy kiváló lemezt köszönhetünk az afférnak a Remedy Lane képében, de azóta rendszeresen vissza is jár hozzánk Gildenlöw úrfi – igaz, azóta „csak” zenélni, de ez nekünk a lehető legjobb megoldás.
Utólag el kell ismernem: piszok mázlim volt ezen a vasárnap estén. Mit tagadjam, a banda, amelyre a legjobban fentem az agyaramat, az aznap elsőként fellépő Sabaton volt. S hogy miért tartom szerencsésnek magam? Tüstént elárulom. A svéd srácok háromnegyed hétkor, alig valamivel kapunyitás után masíroztak a színpadra teljes menetfelszerelésben, tereps...
Nem igazán leszek objektív. Már hogy is lennék, mikor már az év legelején sikerült elcsípni 2007 egyik legjobb koncertjét? Mert ugye rajongói elfogultság ide vagy oda, ha egy régi kedvenc még ma is annyira ki tud akasztani lehengerlő élő teljesítményével, hogy a buli kb. háromnegyedét libabőrös állapotban töltöm, akkor nincs miért eljátszani a tárg...
Jó sok évig távol tartottam magam a Gire fellépéseitől, korántsem valami személyes iszony miatt, inkább az egykori Marco Polo klubbal nem volt szívélyes a viszonyom (szimplán valahogy helyileg nem éreztem ott jól magam, mielőtt túldimenzionálom az egészet), Zsírék pedig ott léptek fel a legtöbbet. Az A38 éppen megfelelő hely bármi jóféle zen...
Egy lyukas garast nem adtam volna azért, hogy a Szigetes koncert (meg előtte a korábbi Wigwamos nem túl nagy nézőszámot felvonultató buli) után valaki elhozza hozzánk az Evergreyt. De csodák még vannak. Vagy valaki csak turkál a gondolataimban. Mindegy, a lényeg, hogy újra itt voltak a svéd dark-prog-power-akármi metal srácok. Helyszín ...
Nagyon régen jártam a Rocktongban, mert katasztrofális hely volt. Akármilyen erősen próbálom, nem tudok felidézni egyetlen pozitívumot sem. De egy ideje mindenféle jót hallok róla, és egyre több olyan zenekar megy a közelébe, aki eddig nem nagyon tudott koncertezni, mert habár szebb, nagyobb helyet érdemelne, nem engedheti meg magának a Süss Fel Na...
Az Ady Művelődési Központ első ránézésre nem tűnt túl bíztatónak, de sok kétségem eloszlott az aránylag tágas előtér és a két ruhatár, illetve a büfék(!) láttán. A későbbiekben pedig a nem túl nagy, de dohányzásmentes (!!!) belső terem is pont elegendőnek bizonyult a jeles eseményre összegyűlt fekete sereg befogadására. Legalábbis a fő attrak...
Mivel kizárólag Észak-Amerikában koncertezik a zenekar, az embernek nem mindennap van alkalma megnézni élőben a Trans-Siberian Orchestra-t, úgyhogy nagy izgalommal készültem a jeles eseményre. Az első meglepetés jegyvásárláskor ért, amikor kiderült, hogy a Toronto Maple Leafs jéghokicsapatnak is otthont adó húszezres arénában lesz a koncert. A máso...
Noha a Remorse lassan két évtizedes zenekar, eddig valahogy mindig elkerültem őket élőben, sőt, még az egyébként mindenki által csak dicsért tavalyi lemezüket sem hallottam a koncertig. Ennek fényében aztán rendesen fogtam is a fejemet, ahogy néztem őket, az ekkor még igen szűk létszámú közönség soraiból, és beláttam, hogy ezentúl kénytelen leszek Re...
Az osztrák indíttatású tehetségkutató metal döntőjére tulajdonképpen egyetlen zenekar miatt indultam el, de időközben feltűnt pár olyan név is az "étlapon", amikre szintén kíváncsi voltam. Az A38 hajó a kábé 1000 nézős kategóriában szerintem városkánk legkulturáltabb helye, és már a délután 2 órai kezdésre is egész szép számú emberke lézengett bent...
Akárki akármit mond, nekem Tony Martin volt „A” Black Sabbath énekes. Az Ozzys korszak számomra inkább kult, Dio pedig jó énekes, de valahogy nem fogott meg sosem igazán. Tony viszont amellett, hogy leénekelte összes elődjét (na jó, talán Glenn Hughes-t nem, de az egy másik történet), kiváló albumokon játszott együtt Iommi mesterrel. A Headless...
Glenn papa kezd hazajárni hozzánk, ráadásul igen megszerette az Artemovszk jégtörőt, így újra bemászott a bendőjébe, hogy szerezzen népének felejthetetlen másfél-két órát. Persze a múltkori koncert óta némelyest átalakult a mestert körülvévő zenészegylet, meg maga a sikolyok nagy öregje is. Zenészileg eltűnt JJ Marsh, aki jó ideig pengetett H...
Mivel imádnivaló szokásom szerint természetesen most is késve érkeztem, a finn Tyr ből csupán az utolsó számot sikerült elcsípnem, ami alapján inkább nem mondanék róluk véleményt. Erősen Maiden-ízű, de azért a black metal gyökerekhez is hű zenének tűnt ez az egész. Ahogy hallottam, nem voltak éppen rosszak, igaz, kiugróak sem. Ez majd legközelebb kid...
Szomorú, hogy a megmaradt P. Box tagság végülis úgy döntött, nem folytatja a zenekart. Hiszen alig egy éve mindössze egy névmódosítást jelentettek be (ami tulajdonképpen nem is volt névmódosítás), majd a P. Mobillal vállvetve „hivatalosan” is elbúcsúztak ők és a közönség Cserháti Pityitől (nemrég sajnos az emlékbulin a klasszikus Mobil tagjaként is...
Pár hét híján pont kerek egy esztendővel ezelőtt esett le az állam, amikor első ízben tekintettem meg az ex(???)-ELP-s Carl Palmer és bandája fellépését, ezt követően mégis botor módon kihagytam idén nyáron a lehetőséget, hogy a másik fél is meghallgattassék. Palmer ex(???)-kollégája, Keith Emerson, az ELP főnöke ugyanis szintén nálunk járt, de val...
Soha ilyen spontán módon nem mentem még koncertre. Az újjáalakult és idén bivalyerős visszatérő lemezzel jelentkezett Winger ugyanis a hét elején még Svájcban kolbászolt, majd hirtelen beiktattak egy müncheni bulit is az egyik elmaradt ottani fellépés helyére és megindult a híráramlat. Jómagam úgy csütörtök magasságában értesültem a szombati esemén...
Kezdjük az örvendetes ténnyel: négy fiatal csapat fogott össze a BPRNR szárnyai alatt, és nagy meglepetésemre megtöltötték a hajót. Bár a nagyrészt tizenévesekből álló közönség ránézésre főleg a Subscribe-ra jött, a másik három csapatra is rendesen beindultak. Számomra a fő vonzerőt az élőben mindig hiperenergikus Fish! és a borultságában zsen...