Harminc évvel ezelőtt jelent meg az Iron Maiden kilencedik stúdióalbuma. 1992. május 11-én még senki sem sejtette, hogy a Fear Of The Dark periódusa lezárja majd a '80-as évek egyik leghatalmasabb, emblematikus zenekarának középső karrierkorszakát: a hangzáson, Adrian Smith hiányán, esetleg a nyersebb megközelítésen ment a vita a rocksajtóban, de a...

1987 elejére a thrash számított az underground színtér első számú szenzációjának, és ekkorra azt is megtanulta a világ, hogy a műfaj fellegvára az Egyesült Államok nyugati partja, ezen belül is Észak-Kalifornia, konkrétan a San Franciscó-i öböl vidéke. Mindez azonban korántsem volt kizárólagos: a Bay Area nagyjai mellé szép lassan elkezdtek odasoro...

A napokban huszonöt évvel ezelőtt jelent meg a Stratovarius hatodik nagylemeze. A Visions korszakhatárt jelentett az ekkorra nemzetközi tagságúvá bővült finn zenekar karrierjében: amellett, hogy az ezredvégi underground heavy metal felívelés egyik alapvető albumává vált, egyben évekre – a Nightwish későbbi még komolyabb áttöréséig – Finnország...

Fennállása első érájában a Deep Purple Mark II felállása kizárólag megkerülhetetlen albumokat tett le az asztalra. Hosszasan lehet vitázni róla, melyik miért etalon. Az In Rock stílusalapító jellege és ősereje, a Fireball spontán módon elszabadult zeneisége miatt favorit ennyi évtized után is, a Made In Japan szimplán minden idők egyik (?) legfontosa...

A szupergroup már a rockzene hőskorában sem volt ismeretlen fogalom – a Cream, netán a The Yardbirds különféle inkarnációi bizonyos értelemben már a maguk idejében is szupergroupnak számítottak –, ám a kategória egészen biztosan új értelmet nyert az Asia 1981-es megalakulásával. A '70-es évek emblematikus progresszív rockbandáiból verbuválódott zen...

Néhány hete hivatalosan is tudjuk, amit eddig még csak rebesgettek: több mint tíz év után, még az év első felében új stúdióalbummal jelentkezik a Journey. Ennek jegyében – kissé talán paradox módon – érdemes visszatekintenünk négy évtizeddel, amikor a zenekar szó szerint Amerika leghatalmasabb bandájának számított az 1981 nyarán kiadott Escape leme...

„Van az úgy, hogy a holdfény védtelenné teszi az embert. Felkavarja az emlékeinket, felszakítja a sebeinket, mi pedig vérezni kezdünk." (Jón Kalman Stefánsson)

Az északi égbolt egyik legfényesebb vörös óriása után elkeresztelt Arcturus kétségtelenül beszédes nevet kapott – ez a „zenekar" ragyogásra született. Már egészen korán előszeretettel nevezté...

Negyven évvel ezelőtt ezekben a hetekben egy Juke Box Hero című daltól zengett az amerikai éter, aminél stílszerűbben egyetlen szám sem jellemezte a korszak egyik legfontosabb rockcsapatát, a Foreignert. A dal már a harmadik óriási kislemezsiker volt a zenekar aktuális lemezéről, az előző év nyarán megjelent 4-ról, amely ellen készítése közben a pa...

Éppúgy nevezték már gitáristennek, mint alkoholista kamugitárosnak, valami azonban bizonyos: Richie Sambora nélkül a '80-as évek második felének hard rock aranykora valószínűleg nem a jól ismert formában manifesztálódott volna. A Bon Jovi Slippery When Wet albuma által kiváltott rockzenei földcsuszamlás 33,3 százalékos letéteményeseként Sambora mind...

Tavaly ősszel újabb nagyszerű albummal jelentkezett a Cradle Of Filth. Az Existence Is Futile egy bejáratott, patinás, nagynevű zenekar sokadik alkotása, amelyet világméretű tábor várt, és senki sem lepődik meg a kiváló listás helyezéseken – ez azonban nem volt mindig így. Negyedszázaddal ezelőtt ezekben a hónapokban a metálszínteret fűtő egyik leghe...

Harminc évvel ezelőtt, 1991-ben rendszerváltás következett be a rockzenében: a világban akkortájt lezajlott hatalmas változások és a generációs csere ezt a területet sem hagyta érintetlenül. A hagyományos rock és metál fénykora véget ért, a zenekarok átalakultak, feloszlottak, a megmaradtak új utak után tapogatóztak – semmi sem maradt a régibe...

Nemcsak az idei harmincéves évforduló lehet az apropója ennek az írásnak, hanem az is, hogy ezzel bezárólag gyakorlatilag teljesen kipipálhatjuk a Crimson Glory munkásságának feltérképezését (sőt, túl is teljesítjük azt, de erről később). Nem véletlen, milyen gyakran szajkózom, hogy a legjobb bandák életműve nem túl terjedelmes – persze ezzel még v...

Azt hiszem, ma már tényleg a legfanatikusabb rajongói sem vitatják, hogy Yngwie Malmsteennél végleg elgurult a gyógyszer: tényleg hallgathatatlan és értelmezhetetlen, amit az utóbbi évek „lemezeire" összehozott. Pedig én kitartottam mellette a ripperes évek után is egy darabig, a FEZEN-es koncertje még tetszett is, baromi jól is szólt, volt az egészben...