Ha szóba kerül a metálzene és a kalózok kapcsolata, netán elhangzik a kalózmetál kifejezés, szinte magától és teljesen jogosan tör elő az emberből a Running Wild felkiáltás, hiszen a Rock 'N' Rolf kapitány vezette csapat neve harmadik lemezüktől kezdődően összeforrt a halálfejes lobogóval. A Hamburgban, még a '70-es évek derekán alakult zenekar a '...

Mivel Candlemass-klasszikunk még nem volt, talán helyénvaló volna a debütalbummal kezdeni, pláne hogy az Epicus Doomicus Metallicus címében is egy komplett műfaj keresztapjává teszi a svédeket. Ugyanakkor mivel pár éve újra belépett a Végzet Ajtaján eredeti énekesük, aki azelőtt csak az említett anyagon hallatta jellegzetes és három évtized alatt elő...

Negyven évvel ezelőtt jelent meg a Thin Lizzy utolsó albuma. A Thunder And Lightning Phil Lynott zenekarának minden addigi teljesítményénél keményebb, modernebb muzsikát rejtett, amiért jelentős mértékig a frissen leigazolt ifjú titán, John Sykes gitáros felelt. Az emberi tényezők, így elsősorban a főnök egyre súlyosabb drog- és alkoholproblémái má...

Negyedszázaddal ezelőtt, ezekben a hónapokban egy olasz zenekar a semmiből az európai heavy metal színtér élbolyába emelkedett. A Rhapsody az akkortájt felívelő tradicionális újjáéledés egyik vezérhajója lett, ám sok korabeli pályatárssal ellentétben nem pusztán a '80-as évekbeli levest melegítették fel. Szimfonikus megközelítésükkel, grandiózus el...

A Destruction kétségkívül ott tanyázik a német – és így az európai – thrash metal színtér topcsapatai között. Ráadásul már a hőskorban, a műfaj megszületésekor is jelen voltak, így régi adósságot törlesztünk most, amikor harmadik nagylemezük, a Release From Agony megjelenésének tavaly év végi, harmincöt éves jubileuma kapcsán végre róluk is megemlé...

Glenn Hughes pszichedelikus hullámvasútra emlékeztető munkásságának jól dokumentált állomásai, tehát a Trapeze és a Deep Purple vele készült korszakalkotó lemezei, félresikerült Black Sabbath-szerepvállalása, majd rehabilitált szólókarrierje és különböző szupergroupok, illetve vendégszereplések keretében történt másod- és harmadvirágzásai minden ma...

1992. február 25-én jelent meg az egykori kultikus amerikai hardcore zenekar a Black Flag frontember, az idén már 61. életévét taposó Henry Rollins saját magáról elnevezett zenekarának negyedik nagylemeze, a The End Of Silence címen a független Imago lemezkiadónál. Lényegében ez a zenekar harmadik önálló dalgyűjteménye, mivel 1990-ben egy live albu...

Idén harmincöt éve következett be a White Lion áttörése. Mike Tramp, Vito Bratta, James LoMenzo és Greg D'Angelo útja a csúcsra hosszabbnak bizonyult a korszakban jellemzőnél, ám a zenekar a hajmetál-éra egyik emblematikus albumát tette le az asztalra a Pride-dal, amely a Wait és a When The Children Cry dalok sikere révén milliókkal ismertette meg ...

Ha szóba kerül az Akela neve, sokan hajlamosak őket elintézni egyetlen legyintéssel, meglehetősen igazságtalanul. A zenekar persze már a kezdetektől igyekezett nyilatkozataiban és megnyilvánulásaiban betuszkolni saját magát a prosztó skatulyába, a helyzet azonban az, hogy a klasszikus Akela összehozott nem egy olyan thrash metal alapvetést, melyek ...

Ma már gyakorlatilag elképzelhetetlen, hogy egy zenekar koncertalbum révén emelkedjen magasabb szintre, és az élő produkcióból több találjon gazdára, mint egy stúdiólemezből – és ugyanígy elképzelhetetlen volt az ilyesmi a rockzene őskorában is. A paradigmaváltást és az élő albumok legendás reneszánszát gyakorlatilag egyetlen koncertlemez, a Deep P...

Ötven évvel ezelőtt jelent meg a Uriah Heep ötödik albuma, amely már a második sorlemezük volt abban az évben, és egyben a második munkájuk, amelyen a legklasszikusabb felállás zenélt. Noha a The Magician's Birthday a csapat tagjai szerint a rohammunka miatt nem érte el közvetlen elődje, a Demons And Wizards színvonalát, a mai napig is egyik alapklas...

December 11-én ismét Budapesten lép fel a Uriah Heep, akik fennállásuk fél évszázados jubileumát ünneplik az aktuális, a covid miatt némileg elcsúsztatott turnéval. Mindez bőven elég apropó, hogy folytassuk a két éve a Salisbury vel megkezdett sort, és kicsit javítsuk az arányokat heepileg a Klasszikushockban. Ehhez pedig természetesen az idén ötvené...

Ha legutóbb az Extreme kapcsán azon lamentáltam, hogy milyen furcsa úgy visszatekintő cikket írni, hogy real time ismertük az adott lemezt, mit mondjak akkor arra, ha egy másik, éppen aktuális klasszikról Shock!-ismertető is született a maga idejében? Igaz, ez még a nyomtatott magazin volt, na de akkor is bizarr kissé – viszont ahogy az idő halad, egyr...