Shock!

november 27.
szerda
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

CD kritika

Stampin' Ground: A New Darkness Upon Us

Stampin' Ground: A New Darkness Upon Us

A Stampin' Ground az első olyan hardcore csapat, amelyik igazán a szívemhez nőtt. Na jó, metalcore. Igazából nem is tudom, miért hardcore-ozzák le őket, egyrészt kő metal gyökereik vannak a zenészeknek, másrészt akkora metalriffeket írnak, hogy az ember feje leszakad, ha végighallgatja egy lemezüket. Talán a szövegek miatt? Nem tudom, bevallom, azokban nem mélyedtem el még sosem.

 

Spock's Beard: Feel Euphoria

Spock's Beard: Feel Euphoria

Nem kicsit voltam kíváncsi, mire képes Spock és az ő Szakálla egy bizonyos Neal Morse nélkül, aki amellett, hogy a csapat énekese és gitárosa is volt, majdhogynem a teljes eddigi zenei és szövegvilág az ő zsenijéhez fűződött. Most, hogy Neal nem tudta összeegyeztetni a megtérését a zenekarral, Nick D'Virgilio dobos lépett a mikrofonhoz (is, mert do...

Threshold: Wireless - Acoustic Sessions

Threshold: Wireless - Acoustic Sessions

A magam részéről rendkívüli mértékben vonzódom a metal bandák akusztikus dolgaihoz, egyszóval unplugged-párti vagyok. Mi több, néhány banda kapcsán (Kiss, Scorpions) pont az akusztikus albumok mélyítették el igazán a rajongásomat. Thresholdék akusztikus lemeze kapcsán is hasonló érzések kezdenek bennem kialakulni, bár a csapat munkásságát már a szó...

Spineshank: Self-Destructive Pattern

Spineshank: Self-Destructive Pattern

Tudjátok, milyen hervasztó, ha az ember elkezd hallgatni egy olyan lemezt, amire kíváncsi, amitől várja, hogy egy picikét megszaggassa az arcát, erre az első öt másodpercben lehalkul a zene, és valaki bemondja a lemezcímet és mikor fog megjelenni a lemez. És a szám végénél ismétlődik ugyanez. És minden dalban ismétlődik ugyanez.

Sick Of It All: Life On The Ropes

Sick Of It All: Life On The Ropes

A New York-i Sick Of It All egy legenda. Ezt még azok is elismerik, akik még sosem hallottak egy árva dalt sem tőlük, vagy sosem hallgatnának maguktól hardcore-t. Jómagam ugyan nem tartozom a megveszekedett hardcore fanatikusok táborába, de azért olykor-olykor becsúszik egy-egy ilyen stílusú lemez. (Főleg mostanában, hogy rám testálódtak a hc anyag...

Space Monkeez: Inframind

Space Monkeez: Inframind

Nocsak. Lalátka Lajos, aki az Intense-ben szaggatta a húrokat, kis stílusváltás után egy nagy kiadós bandában találta magát. Az egykori halálmetal hathúros rátalált ugyanis egy Kassai Szabolcs névre hallgató énekes-billentyűsemberre, aki már korábban kísérletezett elektro zenékkel az APE from the MASS nevű projectben.

The Lord Weird Slough Feg: Traveller

The Lord Weird Slough Feg: Traveller

A San Francisco-i illetőségű banda negyedik albumát hallgatom. Szégyen, de a nevüket látva biz' semmi sem ugrik elő elmém memo-rovatából... Vajh miért? A négyes - teljes nevükön: The Lord Weird Slough Feg - eme anyaga egyenesen az űrbe kalauzol el minket, ahol böhöm nagy space-uzikkal ellátott, tokától-bokáig harcias légi KUTYÁK vívják háborúikat.

Faith No More: This Is It - The Best Of Faith No More

Faith No More: This Is It - The Best Of Faith No More

Szegény Faith No More már rég meghótt, 'oszt mégis a második válogatáslemez jelent meg azóta. A miértjét annyira nem értem, a rajongóknak úgyis megvannak a sorlemezek a-tól z-ig. Ja, az előző válogatás más kiadónál jelent meg, egy halott zenekar kiadót váltott volna? Nem értem, de sebaj.

King Diamond: The Puppet Master

King Diamond: The Puppet Master

Ezen sorok írásának pillanatáig (2003. október 15.) a hazai rocksajtó egyetlen orgánumában sem találkoztam King mester újabb rémtörténetének ismertetőjével. Egy azonban biztos: mindenki ki fog térni a mű egy ominózus részletére, és valószínűleg mindenki a záró gondolatsorba illeszti majd be saját rendkívül szellemes ki szösszenetét.

Shane Gaalaas: Primer

Shane Gaalaas: Primer

Shane bácsi dobos bácsi. Olyan arcokkal játszott, mint Glenn Hughes vagy a japán B'z, de van neki prog-fúziós bandája is, a Cosmosquad, és van egy másik is neki, a Diesel Machine (itt a Damageplan énekesével, Patrick Lachmannel játszik). Szóval, Shane bácsi nem nyeretlen kétéves, dobolási kvalitásaiban már senki sem kételkedik.

Crystal Ball: Hellvetia

Crystal Ball: Hellvetia

Nézzük ezt a svájci támadóalakulatot. Afféle bohókás, vicceskedő-grimaszoló fejek, mint a Helloween fiúk. Zenéjükre sem a búskomor, meditatív zöngék jellemzőek. A szójátékon alapuló Hellvetia című album pont egy tucat nótát sorakoztat elénk.

Seven Seraphim: Believe In Angels

Seven Seraphim: Believe In Angels

Amcsi bandáról van szó, benne egy vajon honnét szalajtott, Andrew Szucs nevű (!) gitárosról, valamint bemutatkozó albumról. A mindössze 38 perces anyag rémületes dübörgéssel kezdődik, mely beletorkollik egy jellegzetesen taljános gitárpilinckába. Tudjátok, a Turilli-féle - de Malmsteentől sem idegen - szaporázás, megspékelve a kötelezően csembaló h...

Septic: Born To A Dead Ground

Septic: Born To A Dead Ground

A székesfehérvári Septic 2001 óta létezik, és a Septic Painből alakult át, illetve csak az "énekes" változott, plusz jött egy másodgitáros, majd a basszusgitáros ember is kicserélődött. Eredetileg punkos hardcore-t játszottak, ez ma már inkább metalcore-rá alakult szerintük.

Secretum: Happy, Happy Killing Time...

Secretum: Happy, Happy Killing Time...

Mintha valami filmből ollózták volna ki a bevezető monológot, kár, hogy nagyon hallatszik a stúdió, meg az esetlenség az illetőn, aki elkövette. Utána meg azt hittem, a Slayer Disciple című száma jön, de nem, csak a nyitó riffet csenték el német thrash metalosaink. Na jó, egy hangot a végén megváltoztattak benne.

Sacrosanctum: Fragments

Sacrosanctum: Fragments

Egyike a szlovák daraboknak. A papiros szerint kísérletező gótikus doom, amit az ötösfogat előad első albumán. Itt is akad egy nőci, akár a Galadrielnél, aki danol és még hegedűt is húz-von mellé.

7th Nemesis / Punishment: Chronicles Of A Sickness (split)

7th Nemesis / Punishment: Chronicles Of A Sickness (split)

Tavalyi split cd, amit 2003 februárjában került kiadásra, a 7th Nemesis és az osztrák Punishment dalaival. A 7th Nemesisről már volt szerencsénk írni egy demókritikát tavaly. A stílusuk nem változott, maradtak a hihetetlenül technikás, fogós részekkel tarkított brutális death metalnál. Már ha egyáltalán kell ennek még skatulyát találni.

Richie Kotzen: Change

Richie Kotzen: Change

Richie Kotzen nevét a legtöbben a Poison második korszakából ismerhették meg. Nekem speciel akkor nem jött be a Poison puhulása, amit kölyökfejjel összekötöttem Richie érkezésével. Ezt a CD-t is úgy vettem kézbe, hogy elég távolságtartóan méregettem a borítón ücsörgő konszolidált srácot és letámasztott Stratocasterét. Aztán elkezdtem alaposan megle...

Six Feet Under: Bringer Of Blood

Six Feet Under: Bringer Of Blood

Nos, a Chris Barnes-féle Six Feet Under egyre jobban eltávolodik attól a death metaltól, amiből annak idején előbújt. Az előző lemez kifejezetten nem tetszett, Barnes idétlen rikácsolása meg idegesített. Most is rikácsol még (szerencsére nem sokszor), úgy látszik, senki nem szólt neki, hogy nagyon buta és erőltetett az a hangszín.

The Blueprint: Ecliptic

The Blueprint: Ecliptic

Nem egészen tudtam mire véljem elsőre a The Blueprint zenéjét, valahogy az Earthtone9 ugrott be, és lőn csoda; egy kiadónál van a két csapat. Jelen cd-n hat dal található, az első mindjárt egy három perces intro, amelyben nem történik túl sok minden, kicsit meg is ijedtem, hogy ilyen vontatott izé lesz az egész, aztán a második tételnél már felpörg...

RPWL: Stock

RPWL: Stock

Nézem a zenekar honlapját. 1997-ben alakultak egy Pink Floyd cover bandából. Hmm, már nem is csodálkozom akkor a zenén, amit hallok. Furcsa, melankolikus rockzenével indul a lemez, sok akusztikus gitár, hangminták, visszafogott, majd később kiteljesedő ének.

Royal Hunt: Eyewitness

Royal Hunt: Eyewitness

Andersen újra mesél. Mármint Andre Andersen billentyűs és kis kompániája. Konceptalbum az Eyewitness, ezúttal a média visszásságairól szól a történet. Tulajdonképpen egy teljesen megszokott színvonalat és stílus-csomagot kapunk ezúttal is, tehát nem újították meg a királyi vadászok se a neoklasszikus metalt, se önmagukat, de a végeredmény akkor is ...

Rosae Crucis: Worms Of The Earth

Rosae Crucis: Worms Of The Earth

Olasz bandáról van szó, akik a true metal zászlaja alatt menetelnek, miközben egy konceptalbumnak tekinthető, dialógusokkal ellátott, történelmi ihletésű sztorit mesélnek el nekünk. Ez nagy divat mostanság, gondoljunk pl. a Rebellion albumára...

Black Majesty: Sands Of Time

Black Majesty: Sands Of Time

Ez klasszikus "póver" lesz, már a borítóról látszik! Mert milyen is? Hát, elsősorban lila. De nagyon. Fénykardot szorongató, sanda pillantású, köpönyeges női harcost ábrázol, akinek vitézi gúnyája rovarszerűen randa.

Rising Faith: The Arrival

Rising Faith: The Arrival

A banda debütáló albuma egy fémpados Göteborg-Budapest járat jóvoltából landolt a kezemben. Röpke bevezetőjükben (alias: intro) csatajelenet fültanúi lehetünk, ahol kardok csattognak, lovak nyerítenek, sötöbö. Az Andy LaRoque (King Diamond) által felügyelt album eztán indul be igazán s beleízlelhetünk a klasszikus, feszes-dallamos metalban nyomuló ...

Rick Renstrom: Until The Bitter End

Rick Renstrom: Until The Bitter End

Először nem tudtam mit kezdeni ezzel a lemezzel. A nevet se tudtam hová tenni, a CD-ről pedig pár másodperces mennydörgés-villámlás után nagyívű, neoklasszikus Malmsteen-kópia szakadt a nyakamba. Aztán kinyitottam a bookletet, és két dolgon kezdtem el csodálkozni.

Revoltons: Night Visions

Revoltons: Night Visions

Csizmaország ontja magából a bandákat, ha kell, ha nem. Ez az ötösfogat - ismertetőjük alapján - a power/progresszív vonal elkötelezettje. A banda alapkövét már 1991-ben lerakta a három testőr (bocsi, tesó): Andrea, Alex, illetve Pietro. Az évek folyamán persze számos tagcsere történt, sőt, Pietro 26 éves korában szívroham következtében meghalt. A ...

Reverend Bizarre: Harbinger Of Metal

Reverend Bizarre: Harbinger Of Metal

A bizarr reverendás 74 perces EP-je eléggé elkeserített. Eleve: ha ez egy EP, akkor mekkora egy lemez szerintük??? Aztán: miért a "metal hírnöke" a cím, mikor inkább a "zene temetése" lehetne? Továbbá: mit lehet írni valamiről, ami annyira lassú és szenvedős, hogy nem jut róla jobb eszembe, mint az egyik dal szövegében felbukkanó keresztet cipelő J...

183. oldal / 226
Hirdetés

Kereső

Hirdetés

Hozzászólások

Galériák

 

Within Temptation - Budapest, PeCsa Music Hall, 2014. március 14.

 

Testament - Budapest, Zöld Pardon, 2013. június 24.

 

Riverside - Budapest, Diesel Klub, 2011. május 6.

 

Paul Gilbert - Budapest, Diesel Klub, 2010. november 29.

 

Solar Scream - Budapest, Dürer Kert, 2010. november 6.

 

Wendigo - Budapest, Petőfi Csarnok, 2008. október 31.