Shock!

szeptember 22.
vasárnap
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

CD kritika

Bridge To Solace: House Of The Dying Sun

Bridge To Solace: House Of The Dying Sun

Nem kevés Slayer feelinggel átitatott, az ember száját önkéntelen vigyorra húzó reszelős témával indul az új Bridge To Solace a Degeneration nótával, amiből aztán egy olyan hangulatos, egyszerre roppant fogós és intenzív zúzdát kerekítenek Jakab Zoliék, hogy csak na. Habár a csapat előző anyagaira sem lehetett panasz, már ez a kezdés is előrevetíti, amit aztán a teljes lemez ismeretében is megállapíthatunk: a hosszú szünet minden szempontból jót tett a zenekarnak, ez ugyanis egyértelműen az eddigi legkerekebb, legerősebb albumuk.

 

Battalion: Welcome To The Warzone

Battalion: Welcome To The Warzone

A belga Battalion Winter Campaign című bemutatkozó lemezéről szintén nekem volt szerencsém írni, így régi kedves ismerősömként köszönthettem a belga srácokat, akik Welcome to the Warzone című tavalyi lemezükkel másodszor támadnak.

Hammerfall: No Sacrifice, No Victory

Hammerfall: No Sacrifice, No Victory

A Hammerfallt rengetegen a kezdetek óta imádják cseszegetni, pedig ezer olyan csapat létezik, akik náluk sokkal jobban rászolgáltak erre. Tény, hogy jó időben bukkantak fel jó helyen a megfelelő zenével, de a lendület a Glory To The Brave óta eltelt lassan 12 évben sem lankadt, ráadásul a zenekar maradt, ami volt.

GuilThee: Lustration

GuilThee: Lustration

Őszinte leszek: soha nem értettem, hogy a hazai rock/metal színtér miért épp a germán és brit heavy metal sokadrangú honi kópiáinak kedvezett inkább, mintsem az extrémebb, ám jóval egyedibb látásmódot képviselő csapatoknak.

Tardy Brothers: Bloodline

Tardy Brothers: Bloodline

Valahol talán az ember kudarcának tudható be, hogy bármibe is fogjon, a végén mindig ugyanabba a csapdába esik. Ami először újdonságot nyújt és izgalmas, az idővel megszokottá, s ezáltal egyre szűkülő ketreccé zsugorodik körülöttünk, míg végül a kezdeti lelkesedést, amellyel belevetjük magunkat az újba, felváltja a kétségbeesett menekülési próbálko...

After Rain: Vitorlát szélbe

After Rain: Vitorlát szélbe

Az Akela ismételt földbeállását követően Szijártó Szupermen Zsolt volt az első falkatag, aki új formációval tért vissza, ráadásul az első hírek alapján kifejezetten érdekessel! Nagyon kíváncsi voltam az After Rain bemutatkozó anyagára, hiszen Zsolt gitárjátéka több mint meggyőző, az pedig, hogy egy énekesnővel kiálló hard rock csapattal tér vissza,...

Tronus Abyss: Vuoto Spazio Trionfo (újrakiadás)

Tronus Abyss: Vuoto Spazio Trionfo (újrakiadás)

Nem kertelek, az experimentális olasz metal zenéktől köröket tudok rohangálni a plafonon. Eddig nagy szerencsémre nem túl sok ilyesféle kreálmánnyal hozott össze a jósors, ám amikbe belebotlottam, azokon rendesen el is hasaltam. Ilyen rossz viszony után még engem is meglepett, hogy a Tronus Abyss, olasz nemzetiség ide vagy oda, milyen élvezetesen j...

Kivimetsan Druidi: Shadowheart

Kivimetsan Druidi: Shadowheart

Még elevenen él bennem az emlék, amikor gimnazistaként, úgy nyolc évvel ezelőtt először találkoztam az akkor még undergroundnak számító Finntroll zenéjével. Bár az Amorphis már jóval előttük lerakta a finn folk metal alapjait, a trollok kettes, Jaktens Tid albumán saját, death metallal kevert humppa polkás őrülete hamar az egekbe repítette a csapat...

Place Vendome: Streets Of Fire

Place Vendome: Streets Of Fire

Alighanem Michael Kiske az egyetlen ember a világon, aki nem veszi észre, hogy az utóbbi bő másfél évtizedben tett nyilatkozataival rendszerint az egyetlen olyan helyre piszkít, ahonnan a mai napig eszik és a jövőben is enni fog. Az egykori Helloween frontembernek nagy hitbuzgalmában valahogy még mindig nem esett le, hogy az őt ismerő közönség csak...

Jeff Scott Soto: Beautiful Mess

Jeff Scott Soto: Beautiful Mess

Rengetegen kiakadtak Jeff Scott Soto új lemezén, pedig a hard rock műfaj egyik legnagyobb torka igazából semmi olyat nem csinál a Beautiful Mess dalaiban, ami ne férne bele a róla kialakított képbe. JSS-ről mindig is tudni lehetett, hogy nem az a kimondott ördögvillázós, szegecselt műbőrdzsekiben, sztreccsfarmerben és magasszárú edzőcipőben nyomuló...

U2: No Line On The Horizon

U2: No Line On The Horizon

Sosem voltam kifejezett U2 rajongó, Bono messianisztikus küldetéstudatát pedig a világ egy számottevő hányadához hasonlóan mindig is rémesen ellenszenvesnek találtam, de ostobaság lenne vitatni, hogy minden idők egyik legfontosabb rockzenekara letett az asztalra néhány olyan lemezt, amik mellett egyszerűen nem lehet elmenni.

Impellitteri: Wicked Maiden

Impellitteri: Wicked Maiden

Bevallom, az év elején kissé elvesztettem a fonalat zeneileg, de úgy érzem, tavasszal megint sikerül majd felvenni a ritmust. Ennek talán első jele az volt, amikor az új Impellitteri album érkezéséről értesültem, melyen – ahogy a hírek szóltak – újra Rob Rock énekel old school témákat.

Mastodon: Crack The Skye

Mastodon: Crack The Skye

Komoly viták kereszttüzében kezdi meg világhódító útját az atlantai Mastodon negyedik nagylemeze, pedig az örvénylő váltások, apokaliptikus jammelések és lázálomszerű zenei víziók modern mesterei igazából nem változtak annyit, mint ahogy elsőre tűnik.

Lamb Of God: Wrath

Lamb Of God: Wrath

Az előző Lamb Of God lemez, a Sacrament 2006 legjobbja volt számomra, így aztán kissé óvatosan közelítettem a Wrath-hez, főleg a szokásos előzetes „ez az album aztán tényleg minden eddiginél jobb lesz" nyilatkozatok fényében, de szerencsére nem volt különösebb ok az aggodalomra. A richmondi ötös nem nagyon változtatott a nyerő formulán, még ha igye...

Wolf: Ravenous

Wolf: Ravenous

Teljesen természetes, hogy a heavy metal megjelölés mást jelent manapság, mint 1984-ben vagy 1994-ben, de aligha járok messze az igazságtól, ha megkockáztatom: a jelenlegi mezőnyben kevesen testesítik meg a sokat cincált kifejezés eredeti lényegét a svéd Wolfnál tökéletesebben.

Duff McKagan's Loaded: Sick

Duff McKagan's Loaded: Sick

Ha erre az oldalra tévedtél, vélhetően nagyon jól tudod, kicsoda Duff McKagan, de ha esetleg mégsem, az idén 45 éves hórihorgas szőke fickó annak idején a Guns N' Roses basszusgitárosaként vált a világ egyik legismertebb rocksztárjává.

Chris Cornell: Scream

Chris Cornell: Scream

Az év kérdése, hogy vajon mi járhatott Chris Cornell fejében, amikor az amerikai r'n'b-pop színtér egyik legbefolyásosabb producere, Timbaland (többek között Justin Timberlake, Madonna, Missy Elliott, Nelly Furtado kollaboráns) segítségével kezdett el dolgozni harmadik szólólemezén.

Yngwie Malmsteen: Angels Of Love

Yngwie Malmsteen: Angels Of Love

Yngwie nem nyugszik: alig volt az embernek ideje tavaly év vége óta megemészteni a Ripperrel készült új lemezt, máris itt az újabb Malmsteen anyag. Persze ez egy teljesen más jellegű gyűjtemény, és tekintve, hogy ilyet sem csinált még eddig a Maestro, elmondható, hogy bőven van létjogosultsága. Egy full akusztikus instrumentális anyag valószínűleg ...

Moby Dick: Ugass kutya! (újrakiadás)

Moby Dick: Ugass kutya! (újrakiadás)

Hosszú évek óta az újrakiadások, remaszterelések, újrakevert, újravett lemezek korát éljük. A hullám Magyarországra szokás szerint késve és érintőlegesen gyűrűzött be, de néha nálunk is lecsapódik belőle valami kézzelfogható eredmény. A soproni Moby Dick legendás debütáló albuma, az eredetileg 1990-es kiadású Ugass kutya! friss verziója ilyen, és h...

Mind Odyssey: Time To Change It

Mind Odyssey: Time To Change It

Az utóbbi években nem vittük túlzásba a Rage munkásságának elemzését. Az utolsó albumról például egyáltalán nem is írtunk, pedig akármilyen is legyen, egy Peavy-művek által készített alkotás mindig „fontos megjelenésnek" számít és ezeket szerkesztőségünk általában kiemelt figyelemmel hivatott követni. Ráadásul az azelőtti Speak Of The Dead nagyszab...

Angertea: Twenty-Eight Ways To Bleed

Angertea: Twenty-Eight Ways To Bleed

Srácok a szomszédból. Ugyan személyesen nem ismerem a nagymágocsi trió egyetlen tagját sem, koncertjeiket látva, velük készült interjúkat olvasva, vagy éppen lemezeiket hallgatva, rendre ez az érzés kerít hatalmába. Egyszerű, hétköznapi emberek, bárminemű arcoskodás, vagy extravagancia nélkül, akik idestova tizenhárom éve művelik kitartóan jobb híj...

God Forbid: Earthsblood

God Forbid: Earthsblood

Az utóbbi évek egyik legkomolyabb rejtélye számomra, hogy miért nem ismerik többen a God Forbidot. A New Jerseyből elszármazott ötösfogat zenéjében minden szükséges elem együtt volt egy nagyobb szabású underground áttöréshez, de valahogy mégsem sikerült kitörniük a kultstátuszból, és mivel mára szinte teljesen kifutott a metalcore trend, ez már vél...

Benedictum: Seasons Of Tragedy

Benedictum: Seasons Of Tragedy

Remélem, nem sértek meg senkit, ha leleplezek egy hímsoviniszta kulisszatitkot: egy férfi számára nincs unalmasabb egy sótlan-szótlan szendikénél. Ha egy csajnak nagy a pofája; kiosztja az észt; szükség esetén asztal alá issza a fiúkat, és mindezt persze nőiesen adja elő, imádni fogjuk akkor is, ha nem a legszebb a társaságban. Ebben a férfiak ural...

Dark Sky: Empty Faces

Dark Sky: Empty Faces

Bevallom, fogtam a fejem, amikor kezembe került a Dark Sky promója és megláttam a zenekari fotót (aki utánanéz, rájöhet, miért). Mivel azonban a Metal/AOR Heaven kiadótól igazán rossz zenét még nem kaptunk, megadtam az esélyt a bandának és végül is nem éreztem időpocsékolásnak az 52 perces album meghallgatását.

Souldoctor: That's Live

Souldoctor: That's Live

A Lélekdoktorok amellett (vagy annak ellenére), hogy a világ egyik legocsmányabb honlap-designjával rendelkeznek (komolyan, aki nem dobja ki a taccsot ettől az ízléstelen színvilágtól, azt meghívom egy sörre), elég találóan nevezték el bandájukat.

Soffi: Sugarpunk

Soffi: Sugarpunk

Első ránézésre látszik a Soffin, hogy miért hozták létre, akarom mondani, miért alakult meg. Ne legyenek illúzióink, ez a formáció pontosan megkoreografált, kitalált forgatókönyv alapján jött létre, mégpedig azért, hogy megcélozza a 12-13 éves hallgatóságot, annak is főleg leánytagjait.

Sepultura: A-Lex

Sepultura: A-Lex

Nem nagyon tudok vitatkozni azokkal, akik szerint a mostani Sepultura körülbelül olyan, mintha a Metallica James Hetfield és Lars Ulrich nélkül folytatná tovább ezen a néven, de ez csak az érem egyik oldala.

115. oldal / 226

Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Volbeat - Budapest, PeCsa Music Hall, 2013. június 18.

 

Jeff Loomis - Budapest, Dürer Kert, 2012. november 11.

 

Slayer - Tokaj, Hegyalja Fesztivál, 2011. július 15.

 

Riverside - Budapest, Diesel Klub, 2011. május 6.

 

Winger - Budapest, A38, 2009. december 9.

 

Wackor - Budapest, Süss Fel Nap, 2006. április 25.