Shock!

november 27.
szerda
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

CD kritika

Deep Purple: Whoosh!

Deep Purple: Whoosh!

Magam is meglepődtem, ahogy visszanéztem, de azzal kellett szembesülnöm, hogy noha számos alkalommal írtam a Deep Purple-ről az oldalon, aktuális sorlemezt még soha nem veséztem a nagy öregektől. Nyilvánvalóan izgalmasabb feladat lett volna az ilyesmi a '70-es évek első felében, a csapat csúcskorszakában, de akár a '80-as és a '90-es évek folyamán is, amikor még valóban eseménynek számított egy-egy új Purple-album megjelenése. Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy a zenekar ma már senkit sem érdekel: két elődjéhez hasonlóan a Whoosh! is rögtön a listák első helyén nyitott a világ egyik legnagyobb piacának számító Németországban, Nagy-Britanniában is bekerültek vele a Top 5-be, a menetrendszerű turnék pedig mindenütt teltházakkal futnak. Mindez nem csoda, veteránokról beszélünk, akiket mindenki látni akar, hiszen ki tudja, meddig mozognak még. De abban aligha vitázik velem bárki is, hogy 2020-ban nem egy új Deep Purple-albumtól reméljük a hard rock forradalmát, sőt, még a banda életművében sem érdemes különösebben nagy momentumokat várni.

 

Compass: Our Time On Earth

Compass: Our Time On Earth

Melodikus progresszív rockként kategorizálta a „zinternet" legújabb felfedezettjeimet, akikre szokásos szörfölésem közepette akadtam rá. A fenti jelzővel ellátott csapatok már önmagukban is megérnek egy megfülelést, úgy meg főleg, ha a jól csengő zenekarnév és albumcím mellett a külsőségek is rendben vannak. A brit illetőségű Compass beizzítása egy...

Mike LePond’s Silent Assassins: Whore Of Babylon

Mike LePond’s Silent Assassins: Whore Of Babylon

Bár kimondottan tetszett, ahogy Mike LePond a klasszikus Manowar-basszustémákat hozta Ross The Boss bandájának tagjaként, szólóbandája mégis elkerülte a figyelmemet, pedig nagyon bírom az énekesnek megnyert Alan Tecchiót is. Ez van: a basszusgitárosok szólódolgaira dzsesszben nagyon, metálban valahogy kevésbé figyel az ember, pedig a jó Mike tényle...

Kiko Loureiro: Open Source

Kiko Loureiro: Open Source

Megígérem a kedves olvasónak, hogy a továbbiakban egyszer sem fogom megismételni ebben a cikkben Pedro Henrique Loureiro kimondhatatlan, leírhatatlan és megjegyezhetetlen teljes nevét. A brazil gitáros – a továbbiakban Kiko – furcsán csengő nevével ellentétben sokkal inkább technikai tudásával és a szakmában eddig elért hírnevével szerzett jogosult...

U.D.O & Das Musikkorps der Bundeswehr: We Are One

U.D.O & Das Musikkorps der Bundeswehr: We Are One

Tudvalévő, hogy a zord külső érző szívet takar, és persze az is, hogy a korral egyre szentimentálisabbá válik a férfiember. Miért is érdekes ez Udo mester új munkája kapcsán? Hát mert a német hadsereg zenekarával készített anyag dalszövegei kivétel nélkül a korunk társadalmi problémái miatt érzett aggodalom jegyében íródtak, és bár ilyesmi gyakran ...

Voivod: The End Of Dormancy

Voivod: The End Of Dormancy

A Voivodot nem kell nagyon bemutatni annak, aki erre téved, a kanadai őrültekből álló formációt megszámlálhatatlan éve szeretjük, és mindig gyermekien megbabonázott tekintettel bámultuk őket, ha erre jártak. Idén egy három számot tartalmazó EP-vel jelentkeztek, amely a két évvel ezelőtt megjelent, a mai napig imádnivaló The Wake lemezt öleli körbe eg...

Primal Fear: Metal Commando

Primal Fear: Metal Commando

Ugyan ki hitte volna 1998-ban, hogy a Primal Fear még 2020-ban is itt lesz velünk a színtér aktív részeseként, stabil klub- és fesztiválbandaként? Én aztán biztosan nem... Ma már talán a többség nem emlékszik rá, de a kezdetek idején bizony övezte némi szkepticizmus Ralf Scheepers bandáját: amolyan dacválasznak tűnt arra, hogy emberünk végül évek l...

Vampire: Rex

Vampire: Rex

A svéd Vampire egyelőre csak amolyan underground liebling, de látok rá esélyt, hogy a következő években kialakuljon körülöttük egy ha nem is százezrekből álló, ám a mostaninál mindenképpen szélesebb, igen lojális rajongói mag. A Rex a göteborgi banda harmadik nagylemeze, és bevallom, az első kettőt nem hallottam a maga idejében a dömpingben, most a...

The Dead Daisies: The Lockdown Sessions

The Dead Daisies: The Lockdown Sessions

Nem titok, hogy Danev kolléga két éve engem emlegetett a Burn It Down kritikájában, mint a stáb azon tagját, aki mindig is hatalmas lufinak tartotta a The Dead Daisiest. Különösebben nem is akarok magyarázkodni ebben a témában, mindent tartok, amit Gyuri akkor és ott név nélkül ugyan, de idézett tőlem. Tök jó, hogy David Lowynek egy valag pénze van, ...

House Of Lords: New World - New Eyes

House Of Lords: New World - New Eyes

A 2000-es évek első felében történt visszatérése (pontosabban Jimi Bell gitáros 2005-ös csatlakozása) óta a House Of Lords megbízható állócsillag a dallamos undergroundban. Ugyan a Sahara dögössége rég kiveszett belőlük, de az újkori lemezekkel ráálltak egy olyan, a klasszikus anyagoknál lágyabb, epikusabb ösvényre, amelyen azóta is zökkenők és kitér...

Joe Satriani: Shapeshifting

Joe Satriani: Shapeshifting

A két évvel ezelőtti What Happens Next című Joe Satriani-lemez lenyűgözött (az akkor megjelent kritikánkkal ellentétben), imádom a mai napig, a késői éra egyik csúcsalkotásává érett. Ez a mágikus trióban készült album lüktet az élettől, a gondolatoktól, de hát aki Glenn Hughesszal és Chad Smithszel készít dalokat, az méltán számíthat valami igazán át...

Mora Prokaza: By Chance

Mora Prokaza: By Chance

Gyakran talál meg minket is az a kérdés, hogy ugyan miféle alapon válogatunk az új megjelenések között, milyen indokkal adunk teret egyeseknek és hallgatunk el bizonyos előadókat (spoiler: fizetnek érte). A kollégák nevében ugyan nem beszélhetek (őket ezért fizetik, és basszus, most is nyaralnak), részemről meglehetősen szimpla az ábra: hajdani ked...

Inter Arma: Garbers Days Revisited

Inter Arma: Garbers Days Revisited

Mint a címből is könnyen kitalálható, feldolgozáslemezről beszélünk: a Metallicára hajazó Garbers Days Revisited az Inter Arma korai időszakában használt próbatermére utal, ami annak idején egy Garbers Building nevű helyen működött Richmondban. És ugyan nem különösebben vagyok oda az efféle lemezekért, ha valahol, hát T.J. Childersék esetében ponto...

Kansas: The Absence Of Presence

Kansas: The Absence Of Presence

Vannak zenekarok, amelyeknek stílusát nagyon nagymértékben befolyásolja fő dalszerzőik egyedi stílusérzéke, kiforrott egyéni látásmódja és munkamódszere, s ha valakikre rá lehet mondani, hogy semmihez sem hasonlítható formulákban alkotnak, akkor Kerry Livgren és Steve Walsh nevét mindenképpen meg kell említenünk. A klasszikus Kansas két oszlopos ta...

Wolfheart: Wolves Of Karelia

Wolfheart: Wolves Of Karelia

Sokszor leírtuk, hogy a mai dömpingben, pláne a zenefogyasztásihallgatási szokások megváltozása mellett az ember mellett gyakran elmegy egy csomó zenekar és lemez, ami pedig egyébként tetszene neki. A finn Wolfheart például, bevallom, ebbe a kategóriába tartozik nálam: a hírrovat töltése közben mindig menetrendszerűen meghallgattam az aktuális leme...

Metal Church: From The Vault

Metal Church: From The Vault

Pár évvel ezelőtt nyilvánvalóan az egyetlen értelmes húzást lépte meg a Metal Church Mike Howe visszahozatalával. Nem volt persze gond Ronny Munroe-val sem, de a közönség egyértelműen Mike-kal kíváncsi rájuk, érezhetően elég komolyan növekedett is a banda ázsiója az utolsó két lemezzel, a fesztiválokon is magasabb pozícióban szerepelnek, mint előtt...

Dool: Summerland

Dool: Summerland

A Dool az utóbbi pár év egyik underground szenzációja a darkos vonalon, ugyanakkor a holland banda korántsem nyeretlen kétévesekből áll. A ritmusszekcióban a néhai The Devil's Blood két tagját, Job van de Zande basszert és Micha Haring dobost találjuk, Ryanne van Dorst gitáros/énekesnő szintén ismert arc volt a helyi színtéren, őket pedig két továb...

BPMD: American Made

BPMD: American Made

Nehéz eldönteni, hogy Mark Menghi-e az amerikai David Lowy, vagy David Lowy-e az ausztrál Mark Menghi. Mindenesetre a háttér hasonlónak tűnik: adott egy minden bizonnyal pénzes csávó, akinek az a hobbija, hogy maga is rockzenészkedik, és ha már megteheti, igyekszik nem kispályás módra megvalósítani az álmát. Ha pedig esetleg azt mondod, rosszindula...

Hail Spirit Noir: Eden In Reverse

Hail Spirit Noir: Eden In Reverse

Nem különösebben vagyok nagy rajongója a görög területekről származó csapatoknak, azonban a tízéves múltra visszatekintő Hail Spirit Noir legfrissebb anyagának már a kezdőhangjai is meggyőztek arról, hogy itt valami egészen különleges muzsikát fogok egy órán keresztül hallani. Szégyenszemre az előzményekről eddig lemaradtam, pedig még Koroknai koll...

Axel Rudi Pell: Sign Of The Times

Axel Rudi Pell: Sign Of The Times

Azóta szeretem igazán a Johnny Gioelivel készült ARP-lemezeket, mióta élőben láttam vele a bandát. Korábban ugyanis annak ellenére sem tudtam igazán ráhangolódni az általa fémjelzett felállásra, hogy a fickó kétségtelenül remek, ráadásul teljesen egyéni stílussal megáldott énekes. Pedig már huszonkét éve húzza itt az igát, azaz több mint kétszer an...

Havok: V

Havok: V

Az ember ugyebár szeret élcelődni azon, hogy a thrashbandák átlátnak a szitán , és valóban, erős társadalomkritikájuk időnként komikusan hat. Persze kétségtelen, hogy jóindulatúan naiv demagógiával megfogalmazott gondolataik tartalmaznak valid felvetéseket is, illetve mindez a jellegzetes artworkökkel kombinálva ma már olyan műfaji jellegzetesség, ami ...

FirstBorne: FirstBorne

FirstBorne: FirstBorne

Fogalmam sincs, mi vezetett Chris Adler távozásához a Lamb Of Godból, de a szűkszavú nyilatkozatok alapján, illetve a rokoni szálakat is tekintetbe véve bizonyosan nem kizárólag egy motorbaleset utóhatásairól, hanem valami roppant komoly nézeteltérésről lehetett szó, ha eljutottak a kenyértörésig. Éhen persze így sem hal majd, hiszen az utóbbi évek...

The Moon And The Nightspirit: Aether

The Moon And The Nightspirit: Aether

Furcsa helyzet állt elő köztem és a Tóth Ágnes, valamint Szabó Mihály által működtetett The Moon And The Nightspirit formációval kapcsolatban, ugyanis hat esztendővel ezelőtt egy olyan fantasztikus lemezzel leptek meg, hogy a pogány/neofolk műfajon belül azóta is az jelenti nekem az etalont, legalábbis hazai viszonylatban. A Holdrejtek dalai és atmos...

Vandenberg: 2020

Vandenberg: 2020

Azért is baromi szórakoztató a rockzene történéseit nyomon követni, mert itt aztán szappanoperába és bohózatokba illő képtelenségek egyaránt megtörténhetnek, és általában meg is történnek. A Vandenberg zenekar visszatérésének ugyanakkor nincs köze az említett két műfajhoz, inkább a tudományos fantasztikum kritériumait elégíti ki. Én magam ugyanis l...

Lamb Of God: Lamb Of God

Lamb Of God: Lamb Of God

Öt évvel ezelőtt, amikor a VII: Sturm Und Drang ról, az évtized egyik legnagyobb mesterművéről írtam, valahogy úgy fejeztem be, hogy remélem, a kiugró színvonal a következő albumra is megmarad, ha lehet, tragikus motiváció nélkül. Fogalmam sincs, Chris Adler távozása tragikusnak nevezhető-e zenei értelemben (Art Cruz köszöni és élvezi, amúgy mi is), ...

Vader: Solitude In Madness

Vader: Solitude In Madness

Mindig apró fülvakarásban vagyok egy-egy új Vader-anyag megjelenésekor. Egyfelől nem tudom nem szeretni a lengyel matuzsálemet, másfelől felröppen bennem a kérdés, hogy kell-e ez a fajta időutazás a 2000-es években, nem lenne-e egyszerűbb a '80-as-'90-es évek death metal albumait hallgatni újra és újra. A válasz minden esetben: naná, hogy kell. Ha ...

Grave Digger: Fields Of Blood

Grave Digger: Fields Of Blood

Stílszerűen 2020-ban szállította le huszadik nagylemezét minden idők legskótabb német heavy metal alapzenekara, az 1980-ban, azaz idén éppen negyven éve indult Grave Digger. Jubileum ez tehát a javából, ráadásul nem is bízták a véletlenre a dolgot, Chris Boltendahlék ugyanis a Fields Of Blooddal egyik legsikeresebb és legemblematikusabb anyagukhoz,...

26. oldal / 226
Hirdetés

Kereső

Hirdetés

Hozzászólások

Galériák

 

Whitesnake - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. július 13.

 

Megadeth - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2011. április 8.

 

Overkill - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. március 11.

 

Stratovarius - Budapest, Petőfi Csarnok, 2010. november 28.

 

Watch My Dying - Budapest, Süss Fel Nap, 2005. február 8.

 

Wackor - Budapest, Petőfi Csarnok, 2008. október 31.