Shock!

szeptember 21.
szombat
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

CD kritika

The Troops Of Doom: The Rise Of Heresy

The Troops Of Doom: The Rise Of Heresy

Nem mondhatnánk, hogy Jairo „The Tormentor" Guedz a metálszíntér megkerülhetetlen figurája lenne, de a név azért garantáltan ismerősen cseng sokak számára. A brazil gitáros annak idején a Sepultura első lemezes felállásának oszlopa volt még Andreas Kisser csatlakozása előtt, vele készült a banda Bestial Devastation EP-je és Morbid Visions debütálása. Utóbbiak már a '90-es évek elején, a csapat csúcskorszakában is kissé mostohagyereknek számítottak, de mindkettő a sztori elválaszthatatlan része. Nyilván nem véletlen, hogy Jairo is pont az éra talán legismertebb, legemblematikusabb Sepu-dala alapján keresztelte el új zenekarát.

 

Deftones: Ohms

Deftones: Ohms

Ne írjunk mindent a 2020-as pandémia kárára vagy javára: a Deftones új lemeze nem azért készült el hirtelen, mert idén lóhalálában dalokat kezdtek írni a koncertlehetőségek hiánya miatt.  A helyzet most tényleg az, hogy 2018 tavaszán felröppentek azok a hírek, hogy nekiláttak az új daloknak, és szerencsére újra Stephen Carpenter gitáros szívév...

Death Angel: Under Pressure

Death Angel: Under Pressure

Jól kiszámítható és egyértelmű a tendencia: mindenki ilyen-olyan extra kiadványokkal, koncertlemezekkel és hasonlókkal igyekszik áthidalni a jelenlegi kényszerszünetet. Persze nem nagyon lehetnek illúziói a zenekaroknak sem, egy-egy újabb élő album (2020-ban...), újrajátszós EP, stream-buli, miegymás nem fogja pótolni a turnézás taccsra vágódásával...

Isengard: Vårjevndøgn

Isengard: Vårjevndøgn

Az Isengard a Darkthrone hangosabbik fele, Fenriz szerelemgyereke, ő felel minden feljátszott és énekelt hangért, és persze övé a dicsőség is, mindörökkön-örökké. A „banda" hivatalosan egyetlen LP-t jelentetett meg még 1995-ben, a maga korában saját magáért tökéletesen helytálló folk/black/stb. primitívet, a Høstmørkét. Majd hosszú csend, mígnem pá...

Bon Jovi: 2020

Bon Jovi: 2020

Hihetetlen, mennyire mást lehet megfogni és sugallni egyetlen címként választott évszámmal. Ilyen típusú albumnévként nyilván mindenkinek az 1984 és az 1987 ugrik be először – utóbbi lemezeket ugyan nem a Bon Jovi követte el, de mégis a leginkább Jonék által meghatározott éra érzésvilágát summázták. Nem tudhatom, felmerült-e bennük tudatosan ez a párhu...

Long Distance Calling: How Do We Want To Live?

Long Distance Calling: How Do We Want To Live?

A német, instrumentális zenét játszó Long Distance Calling zenekar nem ismeretlen számomra, néhány korábbi lemezüket hallgattam is, csupán a kritikaírós szórásból maradtak ki végül, valahogy nem gyakoroltak rám sosem AKKORA hatást, mint az idei, beszédes című How Do We Want To Live?-vel. Persze ehhez kellett az is, hogy a zenekar kilépjen a komfort...

Neal Morse: Sola Gratia

Neal Morse: Sola Gratia

Az önismétlés foka. Akár ezzel az egykori Robert De Niro nevével fémjelzett klasszikus thrillerből átalakított szójátékkal is illethetnénk Neal Morse legújabb dalgyűjteményét, amelyek közül az utóbbiakat jómagam lassan már képtelen is vagyok számon tartani. Az addig oké, hogy volt egyszer valamikor egy nagyszerű Sola Scriptura, de hogy abból a láts...

Haken: Virus

Haken: Virus

Ha már a sors úgy hozta, hogy az új Haken-lemezre az eredetileg tervezettnél – a jól ismert okok miatt – némileg többet kellett várni, én sem kapkodtam el ennek a cikknek a megírását. Amikor a nyár közepén végre meghallgathattam a Vector folytatását, hirtelen euforikus érzés lett úrrá rajtam, és tapasztalatból tudom, hogy nem mindig tanácsos ebben az...

Blues Pills: Holy Moly!

Blues Pills: Holy Moly!

Lehet, hogy a korral jár, de néhány éve kimondottan szívesen hallgatom már nemcsak háttérben, filmekben/sorozatokban vagy épp házibulikon, de célirányosan is a különféle '60-as és '70-es évekbeli, nem kimondottan rockzenéket. Soul, funk, blues, Motown és/vagy mindezek ötvözete: jöhet bármelyik. Persze nyilván csak messziről ugatom ezeket a stílusok...

Lazarvs: Lazarvs

Lazarvs: Lazarvs „Miután ezt mondta, hangosan kiáltott: 'Lázár, jöjj ki!' És kijött a halott, lábán és kezén pólyákkal körülkötve, arcát kendő takarta. Jézus szólt nekik: 'Oldjátok fel, és hagyjátok elmenni!'" /János evangéliuma 11:43-44/

Nem mondhatnám, hogy az Apey & The Pea annyira rosszul érezte volna magát, és talán nem is szaglott annyira, mint a feltámasz...

Nasty: Menace

Nasty: Menace

Mit vársz 2020-ban egy metálosan zúzó hardcore zenekartól? Minimum azt, hogy csapjon orrba, és kényszerítsen ugrálásra, hogy ökölbe szorított kézzel ugrálj és skandálva köpködd a dalszövegeket. Nos, a Century Mediánál debütáló, Menace című lemez a 2004 óta működő belga Nasty zenekartól talán ezt nyújtja. Vagy talán mégsem. A zenekarfotót elnézve a ...

Marilyn Manson: We Are Chaos

Marilyn Manson: We Are Chaos

Nem tudom a választ, ha esetleg megkérdeznéd: mégis, mire számítottam? Annál bizonyosan többre, mint amit 2017-ben láttam a Budapest Parkban . Ráadásul, ahogy ott is leírtam, nem egyszeri megbicsaklásról, hanem hosszú évek óta tartó, nyílegyenes lejtmenetről van szó (a) Marilyn Manson esetében. Zenekarról beszélni mondjuk nincs is különösebb értelme,...

Skeletal Remains: The Entombment Of Chaos

Skeletal Remains: The Entombment Of Chaos

Mára a death metalnak is ezer különböző iránya, elfajulása jött létre, komplett kis mikroszínterekkel, ahogy kell. Ugyanakkor még mindig akadnak zenekarok a fiatalabbak között is, akik nem szeretnének kísérletezni, újítani, überkomplexen játszani, netán tovább fokozni a brutalitást (ha még lehetséges ez egyáltalán), hanem simán csak az örök klasszi...

Oceans Of Slumber: Oceans Of Slumber

Oceans Of Slumber: Oceans Of Slumber

Nem hinném, hogy nagyon meglepném a progresszív doom stílus rajongóit, ha a houstoni illetőségű Oceans Of Slumber négy esztendővel ezelőtt megjelent második albumát a 2016-os év egyik csúcsteljesítményének nevezném. A Winter az akkori év végi listám második helyét is kibérelte magának, ami már önmagában is sokat elmond az amerikaiak rám – illetve a s...

Ulver: Flowers Of Evil

Ulver: Flowers Of Evil

Úgy nagyjából azóta teljesen nyilvánvaló lehet mindenki számára, hogy az Ulver mindenféle kategórián felül áll, amikor képesek voltak a világtörténelem egyik legkaotikusabb, legelvetemültebb lemeze, a Nattens Madrigal után mindössze egy évvel előrukkolni a Themes From William Blake's The Marriage Of Heaven And Hell ambientes hangulataival. Nem állítom,...

Stryper: Even The Devil Believes

Stryper: Even The Devil Believes

A Shockmagazin Vallásügyi Főosztályának Andor kollégánk által kinevezett vezetőjeként nekem jutott a megtisztelő feladat, hogy a Stryper legújabb albumáról írjak. Elsőre kényelmetlennek gondoltam, mert annyira rég hallgattam a banda bármelyik lemezét, ráadásul a mondanivalójukat is kellően tisztes távolból szoktam kezelni, ugyanakkor voltak azok a ...

Gösta Berlings Saga: Konkret Musik

Gösta Berlings Saga: Konkret Musik

Ha egy zenekar az InsideOut kiadóhoz kerül, az valahol garancia a minőségre, mindig kíváncsian várom az új felfedezéseket, néhány gyöngyszem mindig megakad a hálójukban. A származásilag már a nevéből is behatárolható (egyébként tényleg svéd) Gösta Berlings Saga új lemeze, a Konkret Musik pedig az én hálómon is fennakadt, és ugyan július végi volt a...

Tokyo Motor Fist: Lions

Tokyo Motor Fist: Lions

A Ted Poley énekes (Danger Danger), Steve Brown gitáros (Trixter), Chuck Bürgi dobos (Rainbow) és Greg Smith basszer (Alice Cooper, Rainbow) nevével fémjelzett Tokyo Motor Fist első lemezéről nem írtunk három évvel ezelőtt, ami talán mulasztás, talán nem – a lemez nem volt rossz, hallgatgattam akkoriban, de megkerülhetetlennek azért távolról sem ér...

Omega Diatribe: Metanoia

Omega Diatribe: Metanoia

Szinte meglepő, milyen nyilvánvaló '90-es évekbeli extrémmetálos hatásokat villant a rövid bevezetés után a szokásos présgép-riffet csatasorba állító You Can't Save Me indításban az Omega Diatribe. Nem mintha eddig ne tudtuk volna, hogy a srácok ezeken a muzsikákon szocializálódtak, a dal letisztult, körvonalazott megközelítése azonban minden előzm...

Zakk Sabbath: Vertigo

Zakk Sabbath: Vertigo

Nagy lendülettel, szépen kivitelezett, ívelt pályán repült át a levegőben Zakk Wylde frissen kicsomagolt, játék freestyle motocross-versenyzője az egymásra halmozott Black Label Society CD-gyűjtemény felett. A műanyag bábu talajfogása persze már korántsem volt ennyire kifogástalan, azonban az attrakció alatt folyamatosan fejhangon vinnyogó hősünket...

Ihsahn: Pharos

Ihsahn: Pharos

Az ígérethez híven megérkezett a februári Telemark EP komplementere a Pharos képében, amely ismét egy középlemez , három saját dallal és két feldolgozással. Ezek az EP-k hivatottak felderíteni az ihsahni spektrum két végpontját, így a legutóbbi, szigorú nordikus támadással ellentétben ezúttal a notoddeni mester legdallamosabb elképzeléseivel szembesülh...

John Petrucci: Terminal Velocity

John Petrucci: Terminal Velocity

Habár lemezgyűjteményem jelentékeny részét képezik a tágabb értelemben vett instrumentális rockzene klasszikus és kultikus darabjai, már jó ideje nem villanyoz fel túlságosan a matematikai alapokon nyugvó torzgitározás, a koordinátarendszerben szinuszfüggvényként felrajzolható, vég nélküli arpeggiók és a lineáris algebra segítségével értelmezhető s...

Static-X: Project Regeneration Vol. 1

Static-X: Project Regeneration Vol. 1

Idén novemberben lesz hat éve, hogy elhunyt Wayne Static, a Static-X egykori, égnek álló hajú frontembere. Annak a zenekarnak a frontembere, amely a 2009-es Cult Of Static című lemez után nem sokkal atomjaira robbant, olyannyira, hogy Wayne halálakor sem voltak még beszélőviszonyban a tagok. Hogy ízléses dolog-e ennyi évvel az énekes halála után új ...

En Minor: When The Cold Truth Has Worn Its Miserable Welcome Out

En Minor: When The Cold Truth Has Worn Its Miserable Welcome Out

Akármihez is fog, Phil Anselmo örökre a Pantera egykori frontembere marad, amivel nyilván ő van a leginkább tisztában, és ugyan egy időben menekült a dologtól, az utóbbi években már teljes mellszélességgel felvállalta az örökség ápolását. Ezzel önmagában nincs semmi gond, de ne kerülgessük a forró kását: Anselmo adottságai eléggé megkoptak már ahho...

Pain Of Salvation: Panther

Pain Of Salvation: Panther

Több mint két évtized ismeretség és tapasztalat alapján sem tudnám pontosan meghatározni az elvárásaimat a Pain Of Salvationnel és aktuális hanghordozóival kapcsolatban, ami különösen jó hatással van a kíváncsiságra éhes, újdonságokra fogékony gyermeki énemre. A kiszámíthatóság és a múlt ködébe veszett dolgokhoz való ragaszkodás általában nem az én...

From Hell: Rats & Ravens

From Hell: Rats & Ravens

A From Hell évekkel ezelőtt amolyan underground szupergroupnak tűnt az első hírek alapján, hiszen az alapító George „Aleister Sinn" Anderson énekes/gitáros által alapított csapat felállásában egyaránt ott találtuk Steve Smyth gitárost (Nevermore, Testament, Forbidden), Paul Bostaph dobost (Slayer, Forbidden, Exodus, Testament) és Damien Sisson bass...

Vicious Rumors: Celebration Decay

Vicious Rumors: Celebration Decay

A kitartás szobrát Geoff Thorpe-ról lehetne mintázni. Bár a gitáros/zenekarvezető és csapata sosem heverte ki a klasszikus éra énekesének tragikus halálát (Carl Albert autóbalesetben hunyt el 1995-ben), a Vicious Rumors ma is itt van, és rendületlenül menetel előre. Dacára annak, hogy a banda körüli énekes- és tagcserék szinte már-már követhetetlen...

24. oldal / 226

Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Deep Purple - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2014. február 17.

 

Suicidal Tendencies - Budapest, Zöld Pardon, 2012. július 11.

 

Magma Rise - Budapest, Club 202, 2011. május 11.

 

Destruction - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. március 11.

 

Amorphis - Budapest, Diesel Klub, 2010. november 21.

 

Poisonblack - Budapest, Dürer Kert, 2010. november 6.