Shock!

november 27.
szerda
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

CD kritika

The Melvins: Working With God

The Melvins: Working With God

Roger „Buzz" Osborne és Dale Crover a rockzene legcsúfabb és legzabolázhatatlanabb túlélői közé tartoznak. Túlélték a grunge-ot, sőt, egy vállrándítással tették túl magukat olyan dolgokon, amik igen sok mindenkit sodortak a vadászpuskák és az injekciós tűk rosszabbik végére. Pedig ha valaki, akkor ők aztán tényleg ott üldögéltek a tornádó epicentrumában. Túlélték a nagykiadós kalandot, azt, hogy egészen közel merészkedtek az igazi sikerhez, és túlélték, hogy az persze nem kért belőlük. Ehhez persze sok minden kell, leginkább az, hogy soha ne vedd magad halálosan komolyan. És hogy mindig legyél kész bármilyen megújulásra.

 

Tribulation: When The Gloom Becomes Sound

Tribulation: When The Gloom Becomes Sound

Kissé skizofrén helyzetben látott napvilágot néhány héttel ezelőtt a svéd Tribulation új nagylemeze, hiszen Jonathan Hultén gitáros még részt vett a When The Gloom Becomes Sound elkészítésében, de a megjelenéskor már nem volt a fedélzeten. Hazudnék, ha azt állítanám, hogy nem hagy bennem kérdőjeleket a váltás, hiszen kívülről nézve mindig is Hultén...

Todd La Torre: Rejoice In The Suffering

Todd La Torre: Rejoice In The Suffering

Ha minden más szempontból borzalmas is a vírushelyzet meg a vele járó világkarantén, annyit azért mindenképpen hozott az elmúlt egy év, hogy turnézási lehetőségek híján számos zenésznek végre régóta dédelgetett projektek befejezésére is jutott ideje. Todd La Torre szólóalbuma is ezt a sort gyarapítja, hiszen a Queensryche újkorszakos frontembere – ...

Soen: Imperial

Soen: Imperial

Az egykori Opeth-ütős, Martin Lopez által alapított, eleinte még szupergroupnak is nevezhető svéd Soen napjainkra komoly zenei örökséggel rendelkező alakulattá nőtte ki magát. Elég csak visszatekinteni a több mint tíz évvel ezelőtti kezdetekre és az azóta végbemenő fejlődésre, amely érzésem szerint a tavalyelőtti Lotus korongon érte el a csúcspontját...

Nervosa: Perpetual Chaos

Nervosa: Perpetual Chaos

A Nervosa néhány éve igazi underground kuriózumként (vagy kissé hatásvadászabban: szenzációként ) érkezett a színtérre. Mert igaz ugyan, hogy manapság már semmi meglepő sincs abban, hogy egyre többen és egyre szélsőségesebb műfajokban alkotnak női zenészek, arra viszont, hogy három – most már négy – dögös brazil csaj tolja a régisulis thrash met...

The Pretty Reckless: Death By Rock And Roll

The Pretty Reckless: Death By Rock And Roll

Ha létezik manapság olyan csapat, akiknek pont nincs szüksége a médiafelületekről naponta frissített promócióra, hát a jelenleg is milliós nézettségi statisztikákkal rendelkező The Pretty Reckless az. Tulajdonképpen minden adott náluk a sikerhez: Taylor Momsen személyében jelen van egy szemrevaló frontasszony, akit ráadásul olyan hangszínnel áldott...

Gone Is Gone: If Everything Happens For A Reason...Then Nothing Really Matters At All

Gone Is Gone: If Everything Happens For A Reason...Then Nothing Really Matters At All

Már akkor tudtam, hogy nem lesz gond, amikor a nehezen megfogható, ám annál többféle értelmezési lehetőséget felvillantó borítót megláttam. Pláne, mikor ismertté vált a predesztináció évezredes kérdésén újabbat csavaró lemezcím, majd jöttek szépen sorban a videók: No One Ever Walked On Water; Everything Is Wonderfall; Sometimes I Feel; Death Of A D...

Jeff Scott Soto: Wide Awake (In My Dreamland)

Jeff Scott Soto: Wide Awake (In My Dreamland)

Valamilyen oknál fogva én maradtam a Shock Zrt. Jeff Scott Soto-ügyi főelőadója, pedig már jó ideje nem akarok az lenni. Hogy miért nem, az pont összefügg azzal, amit most a lemezről fogok írni. Jeff nagyon nagy kedvencem volt attól fogva, hogy meghallottam a Talisman egyik lemezét valamikor 1994-ben, egy társasági utazáson, Cézé walkmanjéből, aki ...

Unruly Child: Our Glass House

Unruly Child: Our Glass House

A '90-es évek közepén, amikor egyre-másra nyíltak a nyugati mintára létrehozott és ahhoz mérten sosem látott bőséget kínáló lemezboltok Pesten, megszállott gyűjtőként elkezdtem beszerezni azokat az albumokat, amiket korábban csak a külföldi magazinok, illetve a korai Hammerek oldalain láttam. A mindenki által könnyes szemmel emlegetett debütáló Unr...

Lake Of Tears: Ominous

Lake Of Tears: Ominous

Egészen megdöbbentően nagy hullámokat vert a Lake Of Tears visszatérésének tavalyi híre, annak ellenére is, hogy a zenekar, illetve az utóbbival egyenértékű Daniel Brennare bő húsz évvel ezelőtt volt igazán meghatározó, ízlésformáló erő a doom/gothic színtéren. Jött aztán az ezredforduló, egy furcsa lemez (The Neonai), egy kurta feloszlás, majd a r...

Remorse: Kohó

Remorse: Kohó

Sokszor mondjuk, hogy felesleges egy-két-három évente, de legalábbis az adott zenekar mércéjéhez mérve sűrűn kiadni lemezt, mert nem gyűlik össze annyi érdemi mondanivaló ilyen rövid idő alatt. Na de tizenkét évet várni egy friss anyagra, az már pont a mérleg másik oldala – persze csak akkor, ha az addigi lemezek tényleg rendben voltak, és jólesne ...

Foo Fighters: Medicine At Midnight

Foo Fighters: Medicine At Midnight

Valahogy mindig is úgy voltam Dave Grohllal, hogy őt gondoltam az egész rockcirkusz legszimpatikusabb figurájának, azzal együtt, hogy magát a fazont sokkal szerethetőbbnek tartom, mint a zenéjét. Persze, csinált ő azért kiugróan jó dolgokat is (mondjuk a Foo Fightersszel a remek Wasting Light óta nem igazán, és az bizony már egy évtizede volt), de eg...

Transatlantic: The Absolute Universe - The Breath Of Life

Transatlantic: The Absolute Universe - The Breath Of Life

Gyakran megkapjuk a fejmosást az olvasóktól, hogy nem vagyunk eléggé szigorúak, nincs bátorságunk kritizálni és alacsony pontszámokkal illetni kedvenceink aktuális hangzóanyagait, valamint nem merünk leírni egyetlen negatív szót sem szent tehéni státuszban leledző géniuszainkról (ha pedig mégis, akkor általában az a baj – a szerk.) . Nos, álljon akko...

Accept: Too Mean To Die

Accept: Too Mean To Die

Itt meg nem nevezendő munkatársunk megjegyzése szerint az új Accept „kegyetlen, nyáron bőrgatyába poshadt fingszagot áraszt.″ Mehet is ki! – hangzott válaszom, arra gondolván, hogy esetlen így mentesülök pár közhelyes mondat papírra vetésének feladatától a lemez kapcsán. Persze ez csak vicc, hiszen egyrészt az efféle sarkos kinyilatkoztatásokkal – né...

Trident: Beat

Trident: Beat

„Ezt a lemezt emberek készítették, és nem gépek" – áll a Trident Beat címre keresztelt albuma bookletjének belsejében, én pedig először igencsak furcsállottam, hogy ezt éppen az a zenekar hangsúlyozza ki ennyire, amelyik 1996-ban, az Újabb technológiák című nagylemezén Magyarországon az elsők között próbálta meghonosítani azt a zenét, amit emberek ...

Therion: Leviathan

Therion: Leviathan

Christofer Johnssonról sok mindent el lehet mondani, de az vitathatatlan, hogy a Therion-vezér mindig is a saját feje után ment. A kezdeti Celtic Frost-hatású death metal zenekarból a Thelivel operás szimfo-metálba váltott, majd ezen új stíluson belül is meglehetősen bátran kalandozott az évek során. Számomra pedig ezek a kitérők a legutóbbi lemezi...

Holy Mother: Face This Burn

Holy Mother: Face This Burn

Szerintem ha nem is személyesen, de névről-arcról vagy legalább a netről szinte mindenkit ismerek Magyarországon, akinek mondhat valamit a Holy Mother zenekarnév. Mike Tirelli énekes zenekara olyannyira underground, hogy még kultikusnak sem feltétlenül nevezném őket, viszont a '90-es évek végének metal revivalját egy zseniálisan jól sikerült albumm...

Napalm Death: Throes Of Joy In The Jaws Of Defeatism

Napalm Death: Throes Of Joy In The Jaws Of Defeatism

Még élénken él bennem, micsoda viták mentek a '90-es évek első felében arról, vajon elárulta-e magát és rajongóit a Napalm Death a korszakban végigvitt iránykorrekciókkal, lassulással, zenei kísérletezésekkel. Nekem már akkor, tizenéves fejjel is teljesen nevetségesnek tűntek ezek a „viták", ugyanis az első, általam megismert Napalm-lemezek, a Fear...

Girish And The Chronicles: Rock The Highway

Girish And The Chronicles: Rock The Highway

Nem szándékozom elijeszteni senkit a hülye nevű zenekarokat bemutató sorozatunk legújabb fejezetével, így rögtön le is szögezném az elején: a lehetetlen név igazi finomságot takar, elsősorban a hard rock szerelmeseinek! Nem kevésbé fontos infó az sem, hogy a zenekar és névadó énekese, Girish Pradhan eredetileg Indiából származik, akiket a Universal...

The Dead Daisies: Holy Ground

The Dead Daisies: Holy Ground

Aránylag kevés példa akad arra a rocktörténelemben, hogy egy nem underground zenekar tagságában tagcsere történik még a lemez fizikai megjelenése előtt. Nem mondom, hogy a The Dead Daisies esetében ugyanakkor borítékolható volt ez, de azt sem állítom, hogy veszettül meglepett volna, hiszen a csapatban idén nyolc éves történelme során immáron tizenh...

Dark Tranquillity: Moment

Dark Tranquillity: Moment

Mondhatni, menetrendszerűen érkezett meg év végén a Dark Tranquillity új nagylemeze. Mivel a zenekar az elmúlt évtized folyamán elég rendesen ráállt egy megbízható, szinte üzemszerű, kilengésektől mentes működésre, az ember ösztönösen rámondaná a Momentre, hogy olyan, mint mindig, tehát jó, de igazából nem hoz nagyon extrát a banda világába. Most m...

Psycroptic: The Watcher Of All

Psycroptic: The Watcher Of All

Noha az ausztrál – konkrétan tasmániai – Psycroptic már idénre várható nyolcadik nagylemezén dolgozik, igazából csak az utóbbi néhány évben kezdett igazán mozgolódni körülöttük valami. Vagyis a szélesebb közönség a világnak e részén még mindig csak tanulgatja a Haley tesók, a dobos Dave, illetve a gitáros Joe bandájának nevét. Bevallom, én is csak ...

Six Feet Under: Nightmares Of The Decomposed

Six Feet Under: Nightmares Of The Decomposed

A legutóbbi Six Feet Under-lemez kapcsán azon sajnálkoztam, hogy Chris Barnes nem érlelte még egy kicsit a dalokat, hiszen akkor talán már a felvételek után csatlakozott egykori kolléga, Jack Owen is hozzátehette volna a magáét az albumhoz. A Cannibal Corpse klasszikus felállásának két oszlopa most már együtt rakta össze a folytatást, viszont ami j...

Accuser: Accuser

Accuser: Accuser

A siegeni Accuser – vagy Accu§er – patinás csapat, de ne magadat hibáztasd, ha maximum a név rémlik valamelyik régi Hammerből, és valójában nem ismered őket: annak idején is a német thrash másodvonalában eveztek, és ma sincs ez másként. A zenekar a '80-as évek közepe óta jelen van a színtéren, annak idején is elklubozgattak, elműködgettek, és javuk...

Slowmesh: Isolate

Slowmesh: Isolate

Keresve sem találhatott volna második lemezének címéül az Isolate-nél jobb kifejezést a VL45 alapjaira épült pesti banda, olyat, ami plasztikusabban ragadja meg a magunk mögött hagyott (és minden valószínűség szerint sajnos az előttünk álló) hónapokat. Igaz, eredetileg pont negatív éllel énekeltek a külvilágtól és mindenki mástól elzárkózva élő, sa...

Disciples Of Verity: Pragmatic Sanction

Disciples Of Verity: Pragmatic Sanction

Corey Glovert sokféle formációban hallhattuk már, olyanban azonban még nem, mint a megjegyezhetetlen nevű Disciples Of Verity. A Living Colour aranytorkú frontembere az előzetes nyilatkozatokban karrierje legsúlyosabb albumáról beszélt, és ebben az esetben semmi túlzás nincs a promószövegekben. A zenekar jelenleg meglehetősen underground mellékproj...

Silent Skies: Satellites

Silent Skies: Satellites

Sokszor és sok helyen magasztaltuk már az Evergrey énekes/gitárosa, Tom S. Englund kivételes és szívbe markoló orgánumát. Tom ezúttal egy szintén kivételesen tehetséges zongoristával, Vikram Shankarral haverkodott össze, s a barátságból végül egy friss, kétszemélyes vállalkozás is megszületett. A zongoravirtuóz Shankar – Englunddal együtt – egy ide...

22. oldal / 226
Hirdetés

Kereső

Hirdetés

Hozzászólások

Galériák

 

Motörhead - Budapest, Sziget fesztivál, 2011. augusztus 10.

 

Overkill - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. március 11.

 

Apocalyptica - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. február 23.

 

Helloween - Budapest, Petőfi Csarnok, 2010. november 28.

 

Wendigo - Budapest, Petőfi Csarnok, 2008. október 31.

 

Wackor - Budapest, Süss Fel Nap, 2006. április 25.