Az elmúlt hét kifejezetten sűrű volt koncertfronton, így bár megtehettem volna, mégsem siettem, hogy odaérjek a Budapestre pár év kihagyás után visszatérő Therion előzenekaraira. Az Imperial Age-hez volt már szerencsém korábban, és az előzetes belehallgatások alapján a Null Positiv sem csigázott fel túlzottan; később aztán, látva Elli Berlint, ahogy elhörgi a Dint a Therion szettjének elején, már bántam kissé, hogy kihagytam őt saját csapatával. Legközelebb...
Ha jól számolom, épp ötödik alkalommal láttam az izraeli Orphaned Landet. Sajnos a zenekar első, 2005-ös magyarországi fellépésén pont nem voltam ott, ennek ellenére borzasztóan örülök, hogy még láthattam az „klasszikus" felállást Yossi Sassival és Matti Svatitzkyvel két alkalommal is. A két és fél évvel ezelőtti akusztikus A38-as fellépésen már a most...
Mostanra mindenki kénytelen volt hozzászokni, hogy kedvencei szép lassan nyugdíjba mennek, a visszavonulások kapcsán azonban eddig nem nagyon gondoltunk a '90-es évek végén felfutott, sikeres heavy metal bandákra, így a Rhapsody búcsújának bejelentése kifejezett meglepetésként ért. Mert igaz ugyan, hogy az utóbbi években széthullott csapat különböz...
Lehet, hogy sokaknak úgy tűnik: a Shock! szerkesztőinek végérvényesen elment a maradék eszük, és az alapvetően rock / metal beállítottságú portálon szakadárok módjára tapossák sárba a torzított gitár zászlaját mindenféle ide nem illő, műfajidegen és irreleváns tartalmak publikálásával, holott abszolút nem ez a helyzet. Még csak nem is a több évtize...
Marco Mendoza tavaly kétszer is járt Pesten (egyszer szólóban, egyszer pedig a The Dead Daisiesszel ), annyi pedig biztos, hogy idén minimum megismétli ezen teljesítményét: Áprilisban újfent jön a Brian Tichy távozása miatt némileg megváltozott felállású szupergroup, a latino basszer pedig szólóbandájával is visszatért hozzánk, ismét csak a Backstage...
Mióta először láttam (úgy bizony, Háry Péter kezében egy Ákos-koncerten), azóta vágyom egy Chapman Stickre, lévén ez a szürreális kinézetű hangszer kinézet és megszólalás tekintetében is páratlan. Minden instrumentumok Frankensteinje tulajdonképpen egy-egy lenyakazott gitár és basszusgitár fogólapjainak egymáshoz illesztésével született meg, és ügy...
Miután a mindenféle előzetes hírverés nélkül kihozott új Carpenter Brut-lemez, a Leather Teeth úgyszólván a semmiből megérkezve taglózott le teljesen, nyilvánvalóan nem lehetett kérdés, hogy kötelező a megjelenés Franck Hueso és társai akváriumos fellépésén. A teltházas koncert – az albumhoz hasonlóan – ismét csak azt bizonyította: egyes műfaji határ...
Messze nem vagyok törzskönyvezett Sepu-fanboy, az újkori tagság produkció közül az Against / Nation korszakban hallgattam utoljára rendszeresen a brazil kvartettet, és ahogy arra személyesen Mr. Kisser felhívta most a figyelmünket, ennek is immár húsz (!) éve. Bizony, Derrick Leon Green éppen két évtizede áll a cavalerátlantított brigád élén, ami e...
Ha valami egyértelműen kiderülhetett ezen a hideg-rideg vasárnap estén (sokadszorra is), az az, hogy mennyire nem igaz az a death és thrash metal műfajokat (és úgy általában a durvább fémzenéket) gyakran érő vád, miszerint egysíkúak, és minden banda tökegyforma. A két stílus ezúttal 2:2 arányban képviseltette magát és a négy zenekar mindegyike egym...
Ha úgy vesszük, ez a buli remek megkoronázása volt a megelőző pár hétnek, elvégre az adott időszak afféle Amerika-mámorban telt számomra: mind az Asphalt Horsemen gödöllői uplugged koncertje , mind a Poison-cikkre való felkészülés hasonló zenék hallgatásában manifesztálódott. Ozone Mamáék tökéletesen illettek így a képbe, hiszen immáron nemcsak amcsi k...
Van a YouTube-on egy 1997-es koncertvideó, amin Anneke még a The Gatheringben énekli a Strange Machinest egy szabadtéri fesztiválon. Ez alatt sokáig valami olyasmi volt a legnépszerűbb komment, hogy „Emlékszem, aznap végig esett az eső. Aztán mikor Anneke megjelent, hirtelen kisütött a nap, mi pedig mind azonnal beleszerettünk a vörös lányba a szín...
A British Punk Invasion amellett, hogy piszok jól sikerült, egy sztereotípiával is végleg leszámolt. Aki ugyanis azt gondolta, hogy egy ilyen tematikus punk bulira többségében olyan vébékától tántorgó kölkök lesznek majd kíváncsiak, akik a moszkván tarhálták össze a belépő árát, óriásit tévedett. Azt már a buli előtt tudni lehetett, hogy igen komol...
Alighanem teljesen felesleges észérvek mentén, netán filozófiai alapon fejtegetésbe bonyolódni arról, hogy mi indokolja azt (kinek áll érdekében??!), hogy a Depeche Mode bő egy éven belül háromszor is megtisztel minket látogatásával. A minden racionalitást felülíró tény az, hogy a tavaly májusi stadionkoncert után pár hónappal a Papp László Arénában ...
Tudvalévő, hogy az örömteli túlkínálat miatt rendkívül kevés a kapacitás minden olyan magyar banda koncertjéről megemlékezni, amiről azért valójában kellene, pláne, ha tetszett is. Mégis, vannak olyan események, amiket muszáj utólag elmesélni. Asphalték ugyebár ezer szállal kötődnek Gödöllőhöz és amikor híre ment, hogy rangos helyen, komolyabb támo...
Hetvenhárom. Ízlelgessük ezt a számot, majd képzeljük el Rod Stewartot színpadon. Hihetetlen, ugye? Apánk, nagyapánk, akár dédapánk lehetne, kinek-kinek ízlése és kora szerint, és valahogy mégsem ez jut eszünkbe róla. Nem akarom túlzott pátosszal kezdeni a beszámolót, ám nem tudom megkerülni a tényt, hogy manapság a koncertlátogatások egy része tén...
Mindössze öt nappal a kiválóan sikerült Accept-buli után újabb patinás német csapat látogatott el a Barba Negrába. Ahogy Wolf Hoffmann alakulata, úgy a Kreator is egy vitán felül erős lemezzel a tarsolyában érkezett, ráadásul egy kifejezetten megbecsült előzenekar társaságában. Millééknek ugyanis a lengyel death metal alapintézmény, a Vader nyitott, ...
Gyakorlatilag közmegyezezéses tény, hogy ha van zenekar, amelyre nem lehet ráunni és a hitelessége sem csorbult soha, akkor az a Fates Warning. Lényegében semmibe nem lehet belekötni, amit valaha csináltak (még a manapság divatos „osztódást" is elegánsan, ízlésesen vezényelte le Jim Matheos, igaz, ennek apropója is más volt, mint egyéb bandáknál), ...
Az elmúlt évek fényesen bizonyították, hogy az Acceptnek sikerült az, amibe a legtöbb patinás heavy metal alapcsapatnak beletört a bicskája: ikonikus frontemberük, Udo Dirkschneider nélkül is tartósan megvetették lábukat a színtéren, sőt, népszerűségük mintha folyamatosan csak nőne. Mostanra pedig tényleg már csak elvétve hallani olyan véleményeket...
Az ünnepekről megmaradt utolsó töltött káposzta és bejgli elfogyasztása miatt totálisan katatón állapotba került szürkeállomány felpörgetésére a death/black metal minden esetben hatásos orvosságként vethető be, pláne mindjárt az új esztendő első hétvégéjén. A talpalávalót mindehhez társtettesként az az Inquisition szolgáltatta, akik bő egy évvel ez...
A nagy ünnepi lazulás időszakában egyrészt baromira ráér az ember, másrészt szétszakíthatja magát a rengeteg programmal, ugyanakkor az is tény, hogy egy ilyen speciális bulit mindenképpen jó ötlet volt ilyenkorra időzíteni és a belváros szívébe szervezni, legalábbis a nézőszám erről árulkodott. Az a ma már kényelmesebb koncertlátogató réteg, amely ...
Számos inkarnációját volt szerencsém látni az évek során a Fekete Zajnak, és ahogy az a Negative Art (és körei) által gründolt rendezvények sajátja, ezek mind tartalmas, értő szándékkal életre hívott események voltak. Nem volt ez másként akkor sem, amikor olyan neves brigádok keltek útra a Mátrából érkező hívó szóra, mint a Woven Hand vagy az Ulver...
Jó néhány különleges koncerttel kényeztettek már el minket idén a hazánkban fellépő zenekarok, de egy igazi, tőrőlmetszett skandináv estével még adós volt számomra a 2017-es év. A Sólstafir mostani fellépését a paganmetal-üdvöske Myrkurral egyetemben láthatóan nem csak én tartottam kiemelkedőnek az aktuális felhozatalból, hiszen a buli előtt nem so...
Mióta megismerkedtem a finn bohócokkal, azóta szerettem volna élőben is látni őket. A Veszprémi Utcazene Fesztivál számomra túlzó messzeségben volt tavaly, ezért nagyon megörültem a decemberi koncertnek. Feltételeztem, hogy rajtam kívül még nagyjából száz ember kíváncsi rájuk, így aztán meglepett, amikor az eredetileg a Dürer Kertbe szóló eseményt ...
Pár nappal ezelőtt, a Pumpkins United turné pozsonyi állomása kapcsán fejtegettem, hogy 2016-17 folyamán igen sok kellemes meglepetés érte a rockzenéért rajongókat. Ugyan a Skid Row-reunion még várat magára, de tegye fel a kezét, aki akár csak három évvel ezelőtt is nagyobb összegben mert volna fogadni arra, hogy újra egy színpadon láthatja Kiskét és...
Ugyan nem ismertem előzetesen a Night Vipert, valamiért mégis úgy döntöttem, szerda este megnézem őket a Dürer Kert kistermében. Egy thrash-elemekkel is operáló, énekesnős retro heavy metal zenekar ugyanis már eleve nem lehet rossz. Ráadásul Svédországból érkeztek, a skandináv bandák pedig általában igen magas színvonalon muzsikálnak, úgyhogy ismer...
Őszintén szólva sosem mentem volna Leander-bulira, ha nem így rakják össze a csomagot. Távolról ugyan abszolút szimpatizálok a zenekarral, hiszen maga Leander az interjúk, nyilatkozatok alapján egy rokonszenves, ugyanakkor bandáját (bandáit) nagyon is tudatosan, professzionális hozzáállással felépítő-irányító fiatalember benyomását kelti. Ugyan műv...
Alice Cooper annyira fenomenális show-t mutatott be idén a FEZEN fesztiválon , hogy amikor megtudtam: november végén Bécsben játszik, azonnal eldöntöttem, hogy hiába láttam mindössze pár hónapja a produkciót, minden különösebb dilemmázás nélkül befizetek rá újra. Főleg úgy, hogy az osztrák buli a pozsonyi Helloween másnapján volt, Coop mesternek pedig ...
Facebook
Twitter