Az igazi, élethosszig tartó rákattanásokra az ember a legkevésbé sem tudatosan készül, azok csak úgy belépnek az életébe, és ott maradnak vele mindörökre. Ilyen kattanásnak tartom a magam részéről a tűzön-vízen át tartó szerelmemet a norvég Ulver iránt, akik pedig az elmúlt majd' negyed évszázad (!) során maximális mértékben igénybe vették táboruk ...

Femme fatale. A titokzatos és csábító nő, aki erotikus kisugárzásával veszélyes dolgokra veszi rá a férfiakat. A flitteres ruhába és körömcipőbe bújt végzet asszonya, aki füstbe burkolózva énekel annak a lokálnak a színpadán, ahová a szerencsétlen főhős tér be puhakalapban, borostásan és reményvesztetten. Még csak az sem kell, hogy gonosz legyen, v...

A tavaly novemberi Obituary / Exodus / Prong után szinte napra pontosan egy évvel, idén késő ősszel is ismét eljutott Budapestre egy tökéletes csomag, amely műfajilag még egységesebb is a 2016-osnál. Igen, ebből a hármasból is mindenki többször járt már Magyarországon a fellépők közül, de ezeket a csapatokat mindig jó látni, szóval itt eleve nem lehe...

Kivételezett helyzetben vannak a magyarországi Laibach-rajongók, hiszen miután az előző turnékörben kétszer is ellátogatott hozzánk a szlovén avantgarde legenda, az aktuális lemezbemutatók sorát egyenesen nálunk kezdték meg most. Az ekképpen prímán kiszolgált táborra pedig egy szavunk sem lehetett, hiszen igaz, hogy csak a koncert napjára, de végsz...

Nem jártam utána, pontosan mi a története annak, hogy Budapest helyett Tatabányán lépett fel az L.A. Guns, de miután mindenki túlesett az első meglepetésen, végső soron már nem is érdekelt annyira. A lényeg úgyis annyi, hogy jönnek, nem? Vidékről Budapestre is utazni kell, Tatabánya meg abszolút nincs messze a fővárostól, szóval akit igazán érdekel...

Road Songs For Lovers – nem is lehetne az „új" album címénél találóbb módon megfogalmazni azt a kapcsolatot, ami engem évtizedek óta Chris Rea zenéjéhez köt. Azt a vonzalmat, amely sosem égett ugyan hatalmas hőfokon, de ettől még a middlesbroughi dalcsináló neve egyértelműen ott volt a bakancslistámon. Nem is vártam többet ettől az estétől, minthog...

Bár nagyon tetszett a tavalyi retro-Accept-program , amit az U.D.O. zenekar Dirkschneider márkanéven vezet elő az utóbbi időben, egészen addig nem terveztem részt venni az idei bulin, amíg meg nem láttam az első lejátszott setlistet. Mert ugyan mondogatta Udo bátyánk, hogy csavar egyet a történeten, de sokszor látva a nagy zenekarok kevésbé ismert, d...

A Rainbow-túrát már lefixáltuk nyárra, sőt, talán már túl is voltuk rajta, amikor arra lettem figyelmes, hogy Michael Schenker legújabb, utóbbi évei talán legnagyobb szabású projektje is mocorogni fog Európában az ősszel. Angol, holland, német és spanyol dátumok bukkantak fel egy flyeren, és mivel Misi bátyánk legalább annyira bakancslistás előadó vo...

Ahogy a Michael Schenker-beszámolóban írtam, ez a buli egy hosszú hétvégés kiruccanás bónusza volt, csak a Harem Scarem miatt valószínűleg sosem utaznék ennyit, pedig szeretem őket. Mégis azt mondom, utólag sajnáltam volna, ha kimarad az élmény, és itt még az örökérvényű „ha nem tudom, nem fáj" bölcsesség sem feltétlenül állja meg a helyét, hiszen va...

Ha valamin nem érdemes vitázni, az az, hogy az idei év egyik leggrandiózusabb eseménye a Queen és Adam Lambert fellépése volt a Sportarénában. Továbbá azon sem érdemes okoskodni – főleg ennyi év elmúltával –, hogy kell-e folytatni a Queen felének az örökség továbbvitelét immáron a második énekessel Freddie Mercury halála óta, vagy sem. Mivel a stá...

Sokszor a legváratlanabb dolgok növik ki magukat a legjobban, erre a méretes közhelyre pedig tökéletes példa lehet akár az Apocalyptica is. Mert legyünk őszinték, ki gondolta volna 1996-ban, hogy négy finn hülyegyerek agymenéséből ( „játsszunk Metallicát instrumentálisan, csak csellókkal!″ ) világszerte keresett produkció és totális sikertörténet les...

Adott egy hobbizenekar, amelynek tevékenysége attól függ, hogy a főnöke éppen mikor ér rá, és hogy mennyire van kedve működtetni a gépet. A hobbizenekar, bár tagjai szakmai értelemben véve profi zenészek, ritka és rövid időszakokra jön össze, és egy egyre szűkülő piacon tevékenykedik, ahol nem nagyon lelhető fel számottevő utánpótlás . A szürkülő mez...

Igazán nem mondhatom, hogy minden követ megmozgatva törtem volna magam azért, hogy az egyetlen és igaz Mayhem De Mysteriis Dom Sathanas Alive fantázianevű turnéját nyakon csíphessem, pedig Csihar Attiláék immár két esztendeje (!) járják a világ színpadait ezzel a produkcióval. A beszámolók alapján legfeljebb csak egy fülfájdítóan kellemetlen élmény...