Shock!

november 27.
szerda
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

CD kritika

The Ferrymen: One More River To Cross

The Ferrymen: One More River To Cross

A Magnus Karlsson gitáros/billentyűs/dalszerző/producer mellett Ronnie Romero énekest és Mike Terrana dobost soraiban tudó The Ferrymen első két lemeze a Frontiers jobban sikerült projektalbumainak sorát gyarapította az utolsó években. A trió a jelek szerint üzletileg is beváltotta a hozzá fűzött reményeket, hiszen bő két és fél évvel a legutóbbi A New Evil után máris itt a harmadik felvonás. A One More River To Cross nyílegyenesen követi az eddigi csapásvonalat, innentől jóindulat és pillanatnyi hangulat kérdése is lehet eldönteni, hogy megbízhatóan egyenletes teljesítményről vagy izgalommentes önismétlésről beszélünk. Feloldom a dilemmát már az elején: szerintem mindkettőről egyszerre.

 

Night Cobra: Dawn Of The Serpent

Night Cobra: Dawn Of The Serpent

A Night Cobra tipikusan az a fajta zenekar, amit még a tradicionális fémzenékre gerjedők egy része is totális értetlenséggel fogad majd, egy jól körülhatárolt réteg viszont már a zenekarnév hallatán és a borító láttán is legszívesebben keblére ölelné a houstoni csapat tagjait. Ha pedig meghallja a zenét, csak tovább fokozódik majd a rokonszenv. A b...

Corpsegrinder: Corpsegrinder

Corpsegrinder: Corpsegrinder

Szóval az úgy volt, hogy én ezt a lemezt már akkor elkönyveltem egy sziklaszilárd hetesnek, hogy akár egy hangot is hallottam volna belőle. Gondoltam, ezt a lemezt az isten is egy hetesnek teremtette. Vagy ha nem is az isten, de Corpsegrinder mindenképp. Mert mit is mond a shockos tízparancsolat? 7: becsületes iparosmunka. Tömör, direkt, már-már ep...

Count Raven: The Sixth Storm

Count Raven: The Sixth Storm

Mégis, mi vidíthatná fel igazán az embert ebben az amúgy is kellemes légkörben telő időszakban, ha nem egy hetvennégyperces doom metal lemez, a maga vérről és végről szóló témáival? Na, ugye. Márpedig a svéd Holló Gróf igazán erős ebben, pedigréje egészen 1987-be vezet vissza, igaz, akkor még Stormwarning néven működtek, és úgy látszik, hogy ez kom...

Ghost Toast: Shade Without Color

Ghost Toast: Shade Without Color

Emlékszem, két évvel ezelőtt azt írtam a debreceni Ghost Toast negyedik, Shape Without Form lemezéről: a szerzemények már-már annyira hangulatzenébe fordultak át, hogy kapaszkodókat szinte nem is érdemes keresgélni bennük. Rózsavölgyi Bencéék legfrissebb dalgyűjteményéről pedig még inkább ezt tudom mondani: ha visszatérő, fülekbe ragadó momentumokra ...

Rotten Tomb: Visions Of Dismal Fate

Rotten Tomb: Visions Of Dismal Fate

Új perverzióm van kialakulóban. Ezek a dél-amerikai death/thrash-bandák. Főként a chileiek. Ez persze nem új jelenség, mármint a múmiák tengerentúli földjéről származó zsivajgyárak, ki ne emlékezne a Paracoccidioidomicosisproctitissarcomucosis nevű legendás formációra például. De most, ahogy jobban utánanéztem, kiderült, hogy Paráék nem is chileiek...

Scorpions: Rock Believer

Scorpions: Rock Believer

Mivel teljes munkásságuk ismeretében, a Judas Priesthez hasonlóan a Scorpionst is egy olyan nagy bandának tartottam, amely előre néz és nem hátra, nem voltam elájulva az elmúlt tíz-tizenkét év retrózós megközelítésétől, például kiadatlan számok leporolása és újként tálalása, tudatos demodernizálás, huszonhatodik unplugged projekt, satöbbi. Persze a...

Spirits Of Fire: Embrace The Unknown

Spirits Of Fire: Embrace The Unknown

Manapság az ember már eleve idegrángást kap egy új all-star projekt hírének hallatán, pláne, ha lemezüket a Frontiers adja ki, de azért vannak üdítő kivételek, és persze némi elfogultság is befolyásolhatja elvárásainkat. A Spirits Of Fire esetében nekem még csak nem is a Ripper Owens-Chris Caffery-Steve DiGiorgio kombó volt érdekes, hanem az, hogy ...

Beth Hart: A Tribute To Led Zeppelin

Beth Hart: A Tribute To Led Zeppelin

Ha e lemez megjelenése előtt valaki megkérdezte volna tőlem, ki lenne az az általam ismert és szeretett énekesnő, aki vásári giccs, izzadságszag, modorosság és műmájerkedés nélkül tudna Led Zeppelint énekelni, gondolkodás nélkül Beth Hartra szavaztam volna először. Az amerikai énekesnőnek nemcsak a hangjában van ott ezer százalékig a blues és a moj...

Amorphis: Halo

Amorphis: Halo

A Halo már a nyolcadik Amorphis-sorlemez Tomi Joutsennel a mikrofonnál, a csapat által kitaposott ösvény pedig immár szinte kiszámíthatóan stabil terepet jelent számukra. A korai idők a saját hang, a saját út megtalálásával, annak kikövezésével telt, újat, egyénit hoztak a színtérre, intuitívak, iránymutatóak voltak. Joutsen és az Eclipse korszaka ...

Skillet: Dominion

Skillet: Dominion

Ha nem is rajongásig, de bizonyos keretek között kedvelem a Skilletet, illetve minden körülmények között elismerem John Cooperék profizmusát. A memphisi zenekar igazi 21. századi sikersztori a színtéren, mára nálunk is komoly táborral rendelkeznek, a tengerentúlon meg aztán főleg, pedig nincs különösebben könnyű dolguk a maguk keresztény hátterével...

Mariusz Duda: Interior Drawings

Mariusz Duda: Interior Drawings

Jócskán belekapaszkodtunk már a 2022-es esztendőbe, de ennek ellenére a tavalyi „tanévből" még mindig akad egy-két kezét nyújtogató jelentkező, aki jelzi, hogy nagy hibát követnénk el azzal, ha aktuális hangzóanyagáról megfeledkeznénk, avagy szemet hunynánk felette. Ilyen a lengyel Riverside frontemberének, Mariusz Dudának legfrissebb szólóanyaga i...

Beneath The Void: ...Into Oblivion

Beneath The Void: ...Into Oblivion

Tavalyi az album, de a budapesti lemezbemutató miatt talán ma még utoljára aktuális megemlékezni róla, főleg, hogy megérdemli. Ha valaki esetleg nem tudná, a Beneath The Voidban a Kill With Hate-et tisztelhetjük új néven. Amikor megérkeztek az első hírek a jelentős változtatásról, én is csak a fejemet vakargattam, hogy ugyan mi értelme egy bejárato...

Saxon: Carpe Diem

Saxon: Carpe Diem

Egy olyan zenekar lemezét kell most ismertetnem, amelyik már több generációt tud megszólítani, mint ahány fizikai hanghordozót elad egy ma induló előadó. Az is vicces, hogy aki csak nemrég ismerkedett meg a Saxon műveivel, mert mondjuk nagyon fiatal, és kedveli a metált, a banda legsikeresebb korszakának hanglemezeit már jóformán a kezébe se akarja...

Immolation: Acts Of God

Immolation: Acts Of God

Az Immolation olyan zenekar, ami nem hülyéskedi el a dolgot. Megtehetnék pedig, elég régóta vannak már a bányában, mégsem lustultak el, a léhaság meg soha nem is tartozott a jellemvonásaik közé. Mondjuk mindez azt is jelenti, hogy ha a bányában sötét van – és ott bizony sötét van –, akkor nem kapcsolnak lámpát, hanem konokul túrnak tovább, egyre mé...

Slash feat. Myles Kennedy & The Conspirators: 4

Slash feat. Myles Kennedy & The Conspirators: 4

Tíz évvel ezelőtt jelent meg az Apocalyptic Love , Slash saját zenekari formációjának debütalbuma. Nyilvánvaló volt akkor is, hogy Saul Hudson a lehető legjobb embereket válogatta ki maga mellé, az első album akkorát szólt, hogy máig vígan hallani. Ha nem is rengette meg a rock világát, feelingje pont olyan friss és ugyanúgy üt, mint anno. Hasonló a ...

Night Ranger: ATBPO

Night Ranger: ATBPO

Valahogy mostoha sorsra kárhoztattuk az új Night Rangert, hiszen jó pár hónapja megjelent már ez a lemez, és a csapat nagy híveként hallgattam is rendesen, csak halogattam az ismertetőt. Mert most tényleg, mit mondhatok el nagyjából ugyanarról a műsorról oly sokadszorra? Hogy felhívjam a figyelmet még egy restanciánkra, ennek a korszakos amerikai d...

YEWO: YEWO

YEWO: YEWO

Az idei év első hetében, a semmiből érkezett hozzám információ formájában a YEWO zenekartól életjel, és csupán e kései találkozás az oka, hogy az éves listáról lemaradt a tavalyi keltezésű, a zenekar nevét viselő nagylemez. A többnyire alternatív műfajba besorolt csapat ugyan nem kimondottan a metalheadek rajongását fogja elnyerni, sokkal inkább a ...

Bonded: Into Blackness

Bonded: Into Blackness

Még tavaly év végi restancia a Bonded kettes nagylemeze, ám mint tudjuk, azóta lényeges változás történt a bandánál: az egyik alapember, Markus „Makka" Freiwald dobos távozott, méghozzá a világjárvány okozta körülmények miatt. Konkrétan persze nem mentek bele, mit jelent mindez, de kétségtelenül rossz csillagzat alatt született ez az egész történet...

Lana Lane: Neptune Blue

Lana Lane: Neptune Blue

Van valami kellemesen nosztalgikus abban, hogy az új Lana Lane-lemez nyitószámának címe Remember Me. Valóban, rég nem látott kedves ismerősként köszönt ránk a dal és vele együtt a kellemesen telt, mégis szellős, a mai túltermelésben üdítően ható sound. Nemcsak, hogy emlékszünk rá, de mi tagadás, hiányzott is: öt-tíz évente jólesik fülnek-szívnek-lé...

Korn: Requiem

Korn: Requiem

Az album, amibe egy hét alatt zúgtam bele. Hajlamos vagyok belepottyanni a „régen minden jobb volt" édeskés illatú csapdájába, különösen igaz ez fiatalkorom meghatározó zenekarai esetében, a Korn pedig tagadhatatlanul az volt. Valahol 2002 után kezdtem elengedni őket, hogy aztán a mindenkori legújabb albumot párszor végighallgatva bólintsak, igen, ...

The Three Tremors: Guardians Of The Void

The Three Tremors: Guardians Of The Void

2019-ben egy kissé poros, nosztalgikus, de számomra maximálisan élvezhető, régisulis koronggal jelentkezett a The Three Tremors, mely név nem mást rejt, mint a US powerben erős Cage legénységét, a mikrofonnál Sean Peck mellett kiegészülve Tim „Ripper″ Owensszel, illetve az underground legenda Jag Panzer énekesével, Harry „The Tyrant″ Conklinnal. Az e...

Giant: Shifting Time

Giant: Shifting Time

Rettenetesen nagy bajban vagyok az új Giant-lemezzel kapcsolatban, mert egyrészt elfogadhatatlannak és felháborítónak tartom Dann Huff nélkül ilyen néven reklámozni ezt a csoportosulást, másrészt tetszik az album, méghozzá eléggé. Mi lehet ilyenkor tenni? A lelki békém megőrzése érdekében arra jutottam, hogy ambivalens érzéseimnek mindenképp hangot...

Eternal Evil: The Warriors Awakening… Brings The Unholy Slaughter!

Eternal Evil: The Warriors Awakening… Brings The Unholy Slaughter!

Illik őszintének lenni: ugyan a borítójával összefutottam a november végi megjelenés táján, nem biztos, hogy meghallgattam volna ezt a lemezt, ha nem kerül elő az új Exodus kommentszekciójában annak igazolására, mennyire gyakran jelennek meg ma is atomjól sikerült thrashlemezek. Az alapállítással nem is tudok vitázni, a The Warriors Awakening... Brin...

Smith/Kotzen: Better Days

Smith/Kotzen: Better Days

Adrian Smith és Richie Kotzen párosa talán nem a legnyilvánvalóbb duó a világon, de szerintem már papíron is roppant izgalmas volt a kooperáció, a tavaly tavasszal kihozott album pedig be is váltotta a hozzá fűzött reményeket. Az Iron Maiden legmelodikusabb dalainak felelőse és a multifunkciós gitárhős a jelek szerint szintén nagyon élvezte a közös m...

Lock Up: The Dregs Of Hades

Lock Up: The Dregs Of Hades

Meglehetősen csendesen jelent meg ez a lemez tavaly év végén, én legalábbis a menetrendszerűen elcsepegtetett dalpremiereket leszámítva arányaiban elég kevés hírt, recenziót, interjút, egyebet láttam róla mindenfelé, főleg ahhoz képest, kik játszanak a Lock Upban. De végül is egyik résztvevőnek sem ez a központi zenekara, turnézni meg úgysem nagyon...

Midnight Danger: Nights At Lake Milsen

Midnight Danger: Nights At Lake Milsen

A Midnight Danger művésznév a stockholmi illetőségű dalszerző/gitáros/producert, Chris Youngot takarja, a Nights At Lake Milsen pedig már a harmadik album tőle a sorban. Mint a névből és a borítóból, illetve a körítésből is sejthető, a zene alapvetően synthwave, de mivel a feltúrt hajú Young már fazonra is szakasztott olyan, mintha csak a korai Sho...

16. oldal / 226
Hirdetés

Kereső

Hirdetés

Hozzászólások

Galériák

 

Cloudscape - Budapest, A38, 2014. március 13.

 

Deep Purple - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2014. február 17.

 

Suicidal Tendencies - Budapest, Zöld Pardon, 2013. július 9.

 

Psychotic Waltz - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. március 14.

 

Wendigo - Budapest, Sziget fesztivál, 2007. augusztus 11.

 

Wackor - Budapest, A38, 2004. szeptember 29.