Manapság már Mississippit lehetne rekeszteni az amerikai sivatag porába mártóztatott, gombamód szaporodó retro-, heavy-, stoner-, garage- és hard rock csapatokkal, ámde néha azért ezek közül is horogra tud akadni egy-egy ígéretes formáció. Elsőre ilyesminek tűnt a női énekessel kiálló, svéd, sokatmondó elnevezéssel bíró Acid's Trip is, aztán amikor...

A győri Devoid semmiképpen sem tekinthető kezdő bandának, ám abból a szempontból még az út elején járnak, hogy meggyőződésem: sokan csak a következő időszakban kapják majd fel rájuk a fejüket. A csapat kétségtelenül meg is érdemli a figyelmet, mert a debütáló Fake Gleamet mindössze egy évvel követő Dusk alapján nemcsak kakaó akad bennük bőven, hane...

Szerintem senki sem venné rossz néven, ha amúgy is sokáig lehetetlennek tűnő második életének köreit már jól megérdemelt jutalomjátékkal töltené az At The Gates. Turnék, fesztiválok (már persze ha épp nincs világjárvány...), aztán néhány évente egy-egy új lemez és minimális kísérletezés, csak száz százaléknyi szögelős melo-death, hogy megint lehess...

Halogatom már egy ideje ezt az ismertetőt – no, nem azért, mert nem jó a lemez, hiszen éppen ellenkezőleg, ha valaki esetleg nézi a heti listáinkat, láthatja, hogy régóta beszorult az aktuális Top 5-be úgy nálam, mint többeknél. Csak éppen egy több mint ötven (!) éve bejáratott előadóról nem túl könnyű értelmeset írni, főleg, hogy Billy Gibbons – é...

Ha Stönernek nevezed el a bandádat (és súlyosbítva azt, ami amúgy is: az első lemezedet pedig Stoners Rule-nak), két dologban biztos lehetsz: 1. még a legutolsó külső-ulánbátori utcaseprő is kapásból vágni fogja, hogy milyen zenét művelsz, 2. még ő is ki fog röhögni, hogy milyen hülye nevet választottál. De komolyan, képzeljük már el, hogy Kukovecz...

Amikor magamra vállaltam az új Flotsam ismertetőjét, nem gondoltam bele, hogy tulajdonképpen semmi értelmes mondanivalóm nincs vele kapcsolatban, mert amikor újraolvastam pár évvel ezelőtti koncertbeszámolómat (milyen kár is a Showbarlangért!), rájöttem, hogy nagyjából azt tudnám szóról szóra megismételni, néhány új dal címével kiegészítve. Na meg ug...

A Hellryder olyasfajta szupergroup, amilyenekkel a Frontiers árasztja el menetrendszerűen a világot, épp csak ezúttal nem a hard rock, netán a hajmetál levitézlett, szebb napokat látott egykori sztárjai vannak a középpontban, hanem a német sörmetál-vonal mai napig aktív, sőt, kifejezetten jól futó zenekaraiból ismert arcok. A Hellryder kulcsfigurái...

Igazán meglepő lett volna, ha pont Max Cavalera nem rukkol elő a világjárvány miatti leállás alatt egy újabb formációval. Közhelyszámba megy, hogy a Soulfly örökmozgó frontembere valósággal fossa a lemezeket, lassan az is ugyanilyen elkoptatott megállapítás, hogy ezek többsége igen feledhető, de Maxet a jelek szerint nem nagyon érdekli újabb és úja...

A Vadak a tizedik Thy Catafalque-sorlemez, a hatodik a legpatinásabb független kiadók egyikénél, a Season of Mistnél. A TC, vagyis immár elég régóta Kátai Tamás körüli, túlzás nélkül világszintű kultusz mutatóival kapcsolatban meglehetősen világos képet kapunk, amikor a zenekar másodkézből való kiadványainak árait böngésszük a neten, vagy amikor az...

Hosszú idők óta éktelenkedő lyukat vagyunk kénytelenek ismét befoltozni a Shockmagazin szerkezetében, hiszen a szigetországi Frost* szupergroup, gyakorlatilag megkerülhetetlen színfoltja a progresszív rock területein tevékenykedő csapatoknak, és akikről sajnos eddig még csupán a pillanatnyi hírekben olvashattál egy-két infót. Nem mellékes az sem, h...

Jó fura helyzetben került piacra az új Fear Factory, de végső soron nem csodálom, hogy Dino Cazares nem szerette volna a kukába hajítani az évek óta kész lemezanyagot „csak" azért, mert az utóbbi évek pereskedése során végérvényesen összeveszett Burton C. Bell-lel. Persze nem vagyok benne biztos, hogy akkor is pont így alakul a forgatókönyv, ha nin...

Öt év telt el a legutóbbi Red Fang-lemez óta, több mint korábban bármikor, és nyilván a portlandi négyes sem igazán így tervezte a dolgokat, de hát mégis, ki a fene látta előre, hogy mi vár ránk 2020/21-ben, és még ki tudja, meddig. Bryan Gilesék is készen voltak már az Arrows felvételi munkálataival 2019 végére, majd tavaly februárban már éppen be a...

Igen, itt van, megjelent a lemez, amelynek elkészültére nagyjából tíz éve semmi esély nem volt, ma pedig bizonyos értelemben még többet is kapunk a Helloween márkától, mint amit két éve már elképzelhettünk. Sok mindent kizártnak tartok, azt viszont nem, hogy létezik rockrajongó, aki e cikket olvasva találkozik először a Helloween nevével, így aztán...