Shock!

szeptember 22.
vasárnap
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

CD kritika

Turbonegro: Sexual Harrassment

Turbonegro: Sexual Harrassment

„Ki lakik ott keleten? Szexuális Zaklatás P...Panda." Elnézést egyre növekvő infantilizmusomért, de nekem bizony az új Turbonegro lemez címéről az a South Park rész jutott eszembe, amiben Pityu, a Szexuális Zaklatás Panda, szerepébe kissé beleőrülve, és teljességgel feleslegessé válva a Kiégett Kabalák Szigetére kerül. Én pedig előzetesen azon morfondíroztam magamban, hogy vajon vele tart-e majd a Turbonéger legénysége is? Hiszen minden lehetőség adott volt a bukáshoz: két éve derült ki, hogy a seggrakétázás és mindenféle vidám mentális betegségek koronázatlan királya, Hank von Helvete sátánhozzádot intett egykori társainak, és – figyelembe véve, hogy nem is annyira egy énekesről, mint inkább egy igazán emblematikus frontemberről van szó – ezek után egy lukas garast sem adott volna senki a TRBNGR további sorsáért. 

 

Kreator: Phantom Antichrist

Kreator: Phantom Antichrist

A '90-es évek kísérletező lemezei után a Violent Revolution Enemy Of God Hordes Of Chaos triumvirátussal a Kreator egy olyan irányba fordult, amellyel az ősrajongók döntő többsége maximálisan elégedett lehetett. Ráadásul a csapat fokozatosan építkezve haladt előre, lépésről lépésre még brutálisabbá, még agresszívebbé téve muzsikáját, mely folyamat ab...

Crazy Lixx: Riot Avenue

Crazy Lixx: Riot Avenue

Legutóbb még arról szóltak a hírek, hogy a Crazy Lixx teljes lendületben van, hiszen nemcsak nagyban írták a friss nótákat, hanem a hangzás vastagítása érdekében még egy plusz gitárost is bevettek a csapatba. Valami azonban mégsem lehetett elég kerek a svéd glam/sleaze/hard rock arcoknál. Mire a Riot Avenue megjelent, a ritmusszekció elhagyta a fed...

Ulver: Childhood’s End

Ulver: Childhood’s End

Nietzsche így mondja A Vidám Tudományban: „Miután Buddha meghalt, még évszázadokig mutogatták az árnyékát egy barlangban – egy iszonyatosan félelmetes árnyékot. Isten halott: ám az ember természete már csak olyan, hogy talán még évezredekig lesznek barlangok, amelyekben megmutatják az Isten árnyékát. – És nekünk – nekünk még az árnyékát is le kell g...

Headspace: I Am Anonymous

Headspace: I Am Anonymous

A Headspace nevű formáció I Am Anonymous című debütáló nagylemeze számomra az év első igazi kellemes meglepetése. No nem mintha a csapat csupa anonim újoncból állna, még ha ezen a néven eddig csak egy öt évvel ezelőtti EP-re futotta is. A zenekar – vagy talán a valóságnak jobban megfelel, ha inkább hosszabb távra tervezett projektnek nevezzük – ugy...

Great White: Elation

Great White: Elation

Nem tudom, milyen fura indíttatásból kezdtek el megkettőződni a '80-as évek amerikai sikerbandái az utóbbi években, de nem szolgál éppen örömömre, hogy a Ratt, az L.A. Guns vagy az Asia megduplázódós bohóckodása után most már van – igaz, más néven, de elég egyértelmű célzattal – ellen-Dokken és ellen-Vixen is. A Great White esetében még ezeknél is ...

Fear Factory: The Industrialist

Fear Factory: The Industrialist

Egy rajongóban mindig komoly lelki törést okoz, amikor kedvenc csapata átvált szappanopera-üzemmódba. Ilyenkor ugyanis kiderül, hogy a zenekar is csak esendő emberekből áll, akiknek gyakran akadnak egymással személyes problémáik, összevesznek, kibékülnek, csakúgy, mint bármelyikünk. Nem istenek ők, csupán olyan szerencsés halandók, akiknek megadato...

Mnemic: Mnemesis

Mnemic: Mnemesis

Az album megjelenését megelőző promódal, az I've Been You riasztó üressége kapcsán már beindult a vállvonogatás mind az egyre kritikusabbá váló közönség, mind a zenekar részéről. A hírmondónak maradt utolsó alapító, Mircea Gabriel Eftemie jó előre közölte: ez van, ezt kell enni. Ők ugyan nem fognak újítgatni, variálni, technikázni, mert az akkor ne...

GuilThee: Szemantikai háromszögek

GuilThee: Szemantikai háromszögek

Amikor három éve megismerkedtem a veszprémi GuilThee zenéjével, azonnal nyilvánvalóvá vált előttem, hogy a csapat nem épp a Tankcsapda kommerszebb sikereit célozza be, de még így is rendesen megleptek a tavalyi Homunculus Paradoxon sablonoktól mentes összetettségével. Aztán a csapat feje, Nagaarum teljes gőzzel beindította szólóprojektjét, s mivel a ...

Nadir: Exitus

Nadir: Exitus

Büszke vagyok a Nadirra. Az a fajta pózoktól mentes, önsorsrontó, lineáris masírozás, amit lassan két évtizede bemutatnak a zenei alvilágban, önmagában megsüvegelendő, ráadásul esetükben az igényesség is minden esetben tényező. Kissé ugyan túl sokszor hangzik el velük kapcsolatban, hogy a (hazai) underground hősei volnának, ám ez végül is igaz. Per...

7 Horns 7 Eyes: Throes Of Absolution

7 Horns 7 Eyes: Throes Of Absolution

Seattle borús ege alól származik a 2006-ban alakult 7 Horns 7 Eyes, de még csak el se kezdjünk velük kapcsolatban grunge-ra gondolni. Ez a zsenge brigád kiadójuk elmélete szerint porgresszív death metalban utazik, ami manapság gyakorlatilag azt jelenti, hogy a tagok magasan képzett hangszeresek, dalaik bonyolultan szerkesztettek, és több felől is k...

Huntress: Spell Eater

Huntress: Spell Eater

Régi közhely, hogy gyerekkel és kiskutyával mindent el lehet adni. Gyorsan hozzá is tenném azonban, hogy csöccsel is, aminek következtében a Huntress jó egy testhossznyi fórral indul a hasonló zenei világban mozgó fiatal csapatok mezőnyében. A kaliforniai brigád ugyanis egy bizonyos Jill Janus köré épül, aki amellett, hogy bikinis dj-ként dolgozott...

Kill Devil Hill: Kill Devil Hill

Kill Devil Hill: Kill Devil Hill

Az úgynevezett szupergroupokat általában nem a ritmusszekciók szokták a hátukon vinni, de ebben az esetben erről van szó, hiszen a Kill Devil Hill két legismertebb tagja Vinny Appice doboslegenda (Black Sabbath, DIO), illetve Rex Brown basszerlegenda (Pantera, Down), akiket Jason „Dewey" Bragg énekes és Mark Zavon gitáros egészít ki négyesfogattá. ...

Oddland: The Treachery Of Senses

Oddland: The Treachery Of Senses

Eléggé sikerült felcsigázni az érdeklődésemet az Oddland debütáló lemezével, hiszen több helyről hallottam, hogy a Suomi Metal Star 2011 tehetségkutató versenyt megnyerő, s ennek eredményeként a Century Mediához szerződött finn brigád nagyon komoly bemutatkozó anyagot tett le az asztalra. Eleve elismerésre méltó, és sokat elárul, ha a hagyományosan...

Burzum: Umskiptar

Burzum: Umskiptar

Bár lemezkritika keretein belül ez idáig nem boncolgattuk a Burzum életművet, a Kristian Varg Vikernes-féle monodráma főbb fejezetei nyilván ismertek az olvasók többsége előtt. Annyit mindenképpen érdemes tudni, hogy egyrészt Burzum = Vikernes, másrészt pedig az is tény, hogy nevezett alkotó csaknem tizenhat éven át művészinek távolról sem nevezhet...

Europe: Bag Of Bones

Europe: Bag Of Bones

Érdekes ívet írt le újjáalakulása óta minden idők legsikeresebb svéd rockzenekara, a Europe, akik utólag nézve a 2004-es Start From The Dark kal és a 2006-os Secret Society vel mintha csak kiürítették volna a rendszerükből azt, ami a '90-es években – nemlétezés okán – nem jöhetett elő belőlük... Ahogy akkor is írtam, Europe albumokként annyira nem tudt...

The Wretched End: Inroads

The Wretched End: Inroads

Tomas Thormodsæter Haugen neve valószínűleg csak a legfanatikusabb black metal hívőknek mond valamit, de ha azt írom, hogy Samoth, talán már többeknek beugrik, kiről is beszélünk. Mert ikonikus figuráról van szó, aki az Emperor révén vált méltán elismertté, de ami mellett egyéb jól csengő nevekben is érdekelt volt (Zyklon, Gorgoroth, Satyricon). A ...

The Cult: Choice Of Weapon

The Cult: Choice Of Weapon

Tagadhatatlan tény, hogy a The Cult rajongótábora lojális a zenekarhoz – legyen szó bármelyik korszakukról –, ám ez a hűség nem egyenlő azzal, hogy minden egyes lemezüket üdvrivalgás és tömjénezés fogadná. Hiába tett le az asztalra a Billy Duffy – Ian Astbury duó korszakalkotó albumokat, olykor ők is tudnak tévedni, és az utóbbi évek (ne feledjük: ...

High On Fire: De Vermis Mysteriis

High On Fire: De Vermis Mysteriis

Azt hiszem, simán elmondhatom magamról, hogy az elmúlt másfél hónapot nagyrészt Matt Pike társaságában töltöttem. Ezt persze nem úgy kell elképzelni, hogy a jó Matt itt horkolt volna a nappaliban a kanapén, vagy hogy együtt tántorogtunk volna kocsmáról-kocsmára, sokkal inkább úgy, hogy először is a Sleep koncertre való készülődés ürügyén újfent fel...

Catamenia: The Rewritten Chapters

Catamenia: The Rewritten Chapters

A dallamos black metal másodvonalából kitörni hosszú évek óta képtelen, finn Catamenia – divatos újkori magyar szokás szerint – az unortodox megoldást választotta pozíciójának megerősítésére. A The Rewritten Chapters, a banda tizedik albuma, egy standard válogatás az életműből, mely mégis különlegesre sikeredett. A két évvel ezelőtti Cavalcade leme...

Lostprophets: Weapons

Lostprophets: Weapons

Néha onnan jön a saller, ahonnan az ember nem számít rá – és ez sokszor szerencsére pozitív értelemben is igaz. E tekintetben 2012 befutója egészen biztosan a Prong, akiktől már kábé semmire sem számítottam, és ehhez képest a Carved Into Stone -nal leszállítottak egy olyan lemezt, ami simán kijöhetett volna a Rude Awakening soha meg nem jelent közvet...

Don Gatto: Second

Don Gatto: Second

Itt van hát újra a macskaszindikátus súlyproblémákkal küzdő vezére, Don Giovanni Gatto, azaz Acélos Balázs gitáros, Weisz Gábor énekes/basszer és Halász Péter dobos, és továbbra is ugyanazt a bunkóhárdkórt (oppardon, ők „chainsaw hardcore"-nak hívják) nyomják, mint amivel 2010 legelején felbukkantak. Azóta mondjuk lezavartak jó 130 koncertet, kis h...

Slash feat. Myles Kennedy & The Conspirators: Apocalyptic Love

Slash feat. Myles Kennedy & The Conspirators: Apocalyptic Love

Máig tisztán emlékszem arra a pillanatra, amikor 1996 egy esős decemberi napján, a 4-6-os villamos Baross utcai megállójánál kinyitottam egy ma már lényegesen jobb sorsra érdemes rockzenei szaklap friss számát. Az első, amit megpillantottam, Slash Guns N' Rosesból való kilépésének híre volt, és földbe is gyökerezett a lábam. Tudtam, hogy évek óta v...

Shadows Fall: Fire From The Sky

Shadows Fall: Fire From The Sky

Vannak zenekarok, amiket nem azért szeretünk, mert minden egyes albumukkal megújítják saját magukat vagy pláne a műfajt, hanem mert lemezről lemezre nagyon magas színvonalú, fogós dalokat írnak. Az egyik ilyen zenekar a Shadows Fall, ami nálam a 2000-es évek elején, egész pontosan az Of One Blood albummal talált be kegyetlenül. Pontosan annyit tett...

Jeff Loomis: Plains Of Oblivion

Jeff Loomis: Plains Of Oblivion

Mi sem példázza jobban, mennyire telik az idő, mint hogy konkrétan négy év telt el az első Jeff Loomis szólólemez óta. Ráadásul azóta a Nevermore is szétesett, így nem csoda, hogy Jeff inkább a saját dolgaira koncentrált az utóbbi időben. A második saját kis agyszüleményén még több a vendég, mint korábban, és az is bátran kijelenthető, hogy jóval ill...

Taranis: Kingdom

Taranis: Kingdom

Bakos Attila, a Taranis név mögött önállóan alkotó énekes/zenész a honi underground egyik jól őrzött titka, aki az ezredforduló táján egy szűk évtizedre teljesen kivonult a zenei szférából, és csak az utóbbi években kezdtünk újra hírt kapni róla. Bár 1998-99-ben saját jogon már két csatornán (Woodland Choir, Taranis) keresztül is hírt adott magáról...

Pennywise: All Or Nothing

Pennywise: All Or Nothing

Azt hiszem, hogy most már hivatalosan is kijelenthetjük: a Stephen King gyermekeket gyilkolászó, szörnyeteg zenebohócától nevét kölcsönző Pennywise a punk rock legnagyobb túlélője. Túlélték, hogy a kilencvenes évek közepén a Green Day/Offspring hatalmas sikereinek hatására hirtelenjében ők is divatossá váltak, és azt is, hogy néhány évvel később, a...

89. oldal / 226

Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Royal Hunt - Budapest, A38, 2014. március 13.

 

Perfect Symmetry - Budapest, Club 202, 2013. október 23.

 

Suicidal Tendencies - Budapest, Zöld Pardon, 2012. július 11.

 

Marty Friedman - Budapest, Diesel Klub, 2011. május 19.

 

Poisonblack - Budapest, Dürer Kert, 2010. november 6.

 

Wackor - Budapest, Kultiplex, 2005. október 8.