Shock!

szeptember 22.
vasárnap
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

CD kritika

TNT: A Farewell To Arms

TNT: A Farewell To Arms

A norvég TNT amolyan titkos underground legenda a melodikus hívek körében, az 1987-es Tell No Tales és az 1989-es Intuition abszolút csúcsalbumok a nordikus dallamokkal felvértezett hard rock vonalon, amik ráadásul igen komolyan meg is előzték a korukat. A zene úgy tudott slágeres lenni, hogy közben tele volt a tipikustól eltérő hangszerelési megoldásokkal, a fő zenei agy Ronni LeTekro gitármester pedig olyan hipermodern módon játszott, aminek az egész zenészvilág csodájára járt. Sztárok – Norvégiát leszámítva – sosem lettek, de a szakma oda meg vissza volt tőlük akkoriban, és az ínyencek is alaposan rájuk kattantak.

 

TesseracT: One

TesseracT: One

Ritka manapság az igazán izgalmas zenét játszó, az átlagból kiemelkedő új zenekar. Pedig tengernyi csapat alakul nap, mint nap, vagyis gondolhatnánk, hogy szép számmal akadnak közöttük figyelemre méltó alakulatok. Hát nem. Vagy az épp felkapottabb stílust próbálják meglovagolni gyengécske és ötlettelen próbálkozásaikkal, vagy kreativitásukat feláld...

Hurtsmile: Hurtsmile

Hurtsmile: Hurtsmile

A jó hangzású Hurtsmile név az Extreme frontemberét, Gary Cherone-t (ha már itt tartunk, öntsünk végre tiszta vizet a pohárba: nem cseróninak vagy siróninak, hanem serónnak kell ejteni), illetve gitáros testvérét, Markot takarja, akik régóta tervezgetik egy közös banda létrehozását. Mark amúgy a '90-es évek első felében Nuno Bettencourt tesójával m...

Rise Against: Endgame

Rise Against: Endgame

A Rise Against a 2000-es évek egyik legmesszebbre jutó, legsikeresebb punk rock csapata: az utóbbi három lemezükből egyenként eladtak félmilliót Amerikában (ez a szint 15-20 éve platinalemezek sorát hozta volna nekik), miközben a műfaj olyan legendáit vihették magukkal előzenekarnak, mint például a Rancid. Na nem mintha irigyelném tőlük a sikert, h...

Jag Panzer: The Scourge Of The Light

Jag Panzer: The Scourge Of The Light

Nagyon gyorsan múlik az idő. Alig hiszem el, hogy Mark Briodyék előző albumának megjelenése óta már hét esztendő telt el, ám ez mégis így van, akárhogyan számolom. Def Leppardot idéző munkatempó ez, pedig – kultikus underground mivoltukból kifolyólag - náluk nyilván nem az a szitu, hogy két megjelenés és a turnék közt a banda tagjai különféle egzot...

Destruction: Day Of Reckoning

Destruction: Day Of Reckoning

Kezdhetném Ádámtól és Évától, vagyis azzal, hogy a tengerentúli Big 4 mellett bizony létezik egy úgynevezett Teuton Thrash Trió is, melynek a Kreator és a Sodom mellett tagja a legendás Destruction is. Mivel azonban mindezzel úgyis tisztában vagy, ha ezeket a sorokat olvasod, inkább bele is csapnék a közepébe.

Ten: Stormwarning

Ten: Stormwarning

Emlékszem, a 2002-es Summer Rocks fesztiválon , a PeCsa szabadtéri színpadán mekkora bulit rittyentett annak idején a brit dallamos hatosfogat. Bár az első pár lemezük megvolt, de jómagam igazából ott kattantam rájuk, és ahogy elnéztem, az alapból a keményebb zenékre beállított közönséget is egész szépen felpörgették lendületes műsorukkal és szimpati...

Chronology: The Eye Of Time

Chronology: The Eye Of Time

Adott egy jó évtizede létező, bel- és külföldön egyaránt sikeres Iron Maiden tribute csapat, ahol a tagság magját alkotó arcok egyszer csak elhatározzák, hogy ennyi év közös muzsikálás után végre nekiülnek saját dalokat szerezni. Ugye nem lepődik meg senki, ha egy ilyen esetben a végeredmény erőteljesen maidenes lesz?

Darkest Hour: The Human Romance

Darkest Hour: The Human Romance

A washingtoni Darkest Hour is azon csapatok táborába tartozik, akik ugyan már a kilencvenes években is léteztek, ám igazi nevet csak az ezredfordulóval megjelenő, és aztán felfutó metalcore vonal meglovaglásával szereztek. Lehet, hogy ők viszonylag keményebbek voltak társaik jó részénél, vagyis a refrénjeikben nem fakadtak könnyekre, ám mégis, az a...

Scheepers: Scheepers

Scheepers: Scheepers A halfordi örökség legfőbb germán letéteményese nem sokat kockáztat ezzel az albummal – egyszerre hibája és erőssége e tény ennek a tucatnyi dalt felvonultató opusznak. A jó Ralf (ex-Tyran’ Pace, ex-Gamma Ray, jelenleg Primal Fear) ugyanis épp azt nyútja itt is, amihez köztudottan a legjobban ért: erősen Priest-hatású, hasító metalt nyomat, szinte ...

Crowbar: Sever The Wicked Hand

Crowbar: Sever The Wicked Hand

Pajszer. Mindig is úgy gondoltam, Kirk Windstein és bandája a lehető legtökéletesebb nevet választotta magának. Súlyos, agresszív, és biztosít róla, hogy nem érdemes velük baszakodni, mert akkorát kaphatunk az arcunkba, hogy a fogaink kihullanak tőle. A zenéjük pedig ugyanilyen, mióta csak a '90-es évek legelején ez a kaporszakállú tömzsi dühcsomag...

Neuronspoiler: No One's Safe

Neuronspoiler: No One's Safe Egyvalamit szögezzünk le mindjárt a legelején: a névválasztás ennél pocsékabbul nem igen sikerülhetett volna. Mintha valami gagyi viccbandáról lenne szó, holott a londoni székhelyű, ám többnemzetiségű zenekar egyáltalán nem tűnik egyszeri, vagy olcsó poénnak.

Evergrey: Glorious Collision

Evergrey: Glorious Collision

Azt hiszem, nem lehetünk túl sokan, akik a '98-as debüt, a The Dark Discovery megjelenése óta követjük nyomon a svéd zenekar ténykedését. Jómagam már ekkor szimpatizálni kezdtem muzsikájukkal, mely egyfajta dark powerként volt leginkább leírható, klasszikus Iced Earth, Paradise Lost és korabeli Symphony X hatásokat-hangulatokat ötvözve, már úgy nag...

Onslaught: Sounds Of Violence

Onslaught: Sounds Of Violence

A brit Onslaught a '80-as évek brit thrash színterének vezető triumvirátusába tartozott két később érkezett társa, a Sabbat és a Xentrix mellett, és egy rakás kortársukhoz hasonlóan az előző évtizedben alakultak újjá, hogy a polgári meló mellett metalkodjanak is egy kicsit. Az ilyesmi gyakran jár keservesen röhejes eredménnyel, a három régi tagot (...

Demonlord: Only The Dead Are Safe

Demonlord: Only The Dead Are Safe

A győri zenekar negyedik albuma ékes példája annak, hogy napjainkban már tökéletesen felesleges nyugati stúdiókra, illetve hangmérnökökre, producerekre ácsingózni ahhoz, hogy eurokonform módon szólaljon meg egy magyar album.

DIO: DIO At Donington UK - Live 1983 & 1987

DIO: DIO At Donington UK - Live 1983 & 1987

Habár Wendy Dióra sokan kígyót-békát kiabálnak az utóbbi hónapokban, mondván, hogy pénzt akar csinálni Ronnie James Dio halálából, én nem osztom ezeket a vélekedéseket. Most komolyan, talán jobb lenne, ha senki sem gondozná minden idők egyik leghatalmasabb rockénekesének hagyatékát? Amíg nem jelennek meg a DIO logo alatt vállalhatatlan tartalmú, té...

Metallica: Live At Grimey's

Metallica: Live At Grimey's

Lehet vitatkozni azon, hogy vajon a világnak tényleg egy újabb Metallica koncertfelvételre van-e szüksége, pláne az utóbbi pár év több DVD-je és a maxikon folyamatosan csepegtetett élő cuccok után, de a tavaly év végén kiadott Live At Grimey's speciális kiadvány, amit csak hétszáz független amerikai lemezboltban, illetve a zenekar honlapjáról lehet...

Deicide: To Hell With God

Deicide: To Hell With God

Rég volt már, hogy Glen Bentont komolyan lehetett venni, s itt most nem csupán a külsőségekre gondolok. Mert nem egy olyan zenekar tevékenykedik odakint, amelyek foggal és körömmel ragaszkodnak olyan ideológiákhoz, téveszmékhez, amelyeket az ember inkább csak megmosolyog.

 

Michael Monroe: Another Night In The Sun - Live In Helsinki

Michael Monroe: Another Night In The Sun - Live In Helsinki

A rock 'n roll/sleaze/glam színtér keresztapja úgy döntött, hogy a Hanoi Rocks második feloszlását követően egy visszatekintő koncertlemezzel indítja be ismét szólókarrierjét. A hazai pályán, Helsinkiben felvett anyag elsőre abszolút rendben lévőnek tűnik, hiszen a mostanában Sami Yaffát (Hanoi Rocks/New York Dolls) és Gingert (Wildhearts) is maga ...

Lazarus A.D.: Black Rivers Flow

Lazarus A.D.: Black Rivers Flow

A wisconsini Lazarus A.D. eredetileg még Lazarusként adta ki első lemezét, a The Onslaught ot 2007-ben, de a szélesebb tömegek csak két évvel később ismerhették meg őket. A Metal Blade ekkor – már az új név alatt – ismét piacra dobta az anyagot, amit előtte a biztonság kedvéért újra is kevertettek az egykori Obituary, Disincarnate, Testament satöbbi ...

Ektomorf: Redemption

Ektomorf: Redemption

Teljesen mindegy, ki mennyi Ektomorf albumot ismer – mondjuk úgy, hogy kábé a Kalyi Jagtól –, pontosan lehet tudni, mire számíthatunk. Zsigeri bunkómetalra. Sosem a kifinomult harmóniákról és a bonyolult ritmusképletekről szólt a zenéjük és vagy hat rád ez a fajta dzsunga ösztönzene, vagy egyáltalán nem: a zenekart teljesen felesleges túlgondolkodn...

Band Of Spice: Feel Like Coming Home

Band Of Spice: Feel Like Coming Home

A Band Of Spice elnevezés természetesen nem valamelyik Spice Girl jobb sorsra érdemes kísérőzenekarát rejti, sokkal inkább a Spice And The RJ Band univerzális jogutódját, amelynek a lelke – megdöbbentő módon – maga Spice, azaz Christian Sjöstrand. És hogy ki a fene ez a fickó?

Angertea: Distrust

Angertea: Distrust Ha van magyar zenekar, amely az igazi széllel szemben pisáló attitűd szobra lehetne, akkor az a nagymágocsi trió. Már maga ez a tény, mármint hogy a fővárostól távol élnek és alkotnak, eleve meghatározott egy csomó dolgot: bizonyos körökön belülre nem voltak képesek bekerülni, másokon belülre pedig ők maguk nem igyekeztek olyan nagyon.

Fueled By Fire: Plunging Into Darkness

Fueled By Fire: Plunging Into Darkness

Aligha kell magyarázni, mik is zenerajongói szempontból az internet előnyei (abba most ne menjünk bele, hogy hosszabb távon is jó-e az, ami rövid távon olcsó, kényelmes és gyors), az ember azonban akkor jön rá igazán, mennyire nehéz kezelni a mai irgalmatlan dömpinget, amikor jóformán csak véletlen talál rá olyan friss megjelenésekre, amik egyébkén...

Stratovarius: Elysium

Stratovarius: Elysium

Finoman szólva sem ájultam el a Stratovarius legutóbbi lemezétől, a nem egészen két évvel ezelőtti Polaris től, pedig az alapító Timo Tolkki nélkül elég sokat kellett volna mutatniuk ahhoz, hogy bizonyítsanak. Minderről természetesen a legkevésbé sem az alapító helyére érkezett fiatal új gitáros, Matias Kupiainen tehetett, ő precízen hozta mindazt, a...

Zodiac Mindwarp & The Love Reaction: We Are Volsung

Zodiac Mindwarp & The Love Reaction: We Are Volsung

Léteznek a rockzenében amolyan megfejthetetlen egyszeri csodák, akik hirtelen felbukkannak a semmiből, csinálnak egy olyan lemezt, ami a maga korában abszolút etalonnak számít, aztán amilyen gyorsan felragyogtak, olyan gyorsan el is szürkülnek. A londoni Zodiac Mindwarp & The Love Reaction az egyik legjobb példa erre. A korábban grafikusként, s...

Dinamit: Játszd, ahogy akarod

Dinamit: Játszd, ahogy akarod A Dinamit zenekar már a kezdéskor is óriási hendikeppel indult jó 30 éve, az a tény, hogy Vikidál Gyula miattuk hagyta ott a P. Mobilt, a hazai rocktörténelem talán legnagyobb felháborodását váltotta ki a táborban. A kor feszült légköre is kedvezett az indulatoknak és az összeesküvés-elméleteknek, de nem gondolom, hogy itt és most bármelyik verziót...
99. oldal / 226

Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

King 810 - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2015. február 5.

 

Nickelback - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2013. november 8.

 

Testament - Budapest, Zöld Pardon, 2013. június 24.

 

Motörhead - Budapest, Sziget fesztivál, 2011. augusztus 10.

 

Nevermore - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. március 14.

 

Wendigo - Budapest, Sziget fesztivál, 2007. augusztus 11.