Shock!

november 28.
csütörtök
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

CD kritika

Hellyeah: Hellyeah

Hellyeah: Hellyeah

Végül Vinnie Paul is csak leporolta a dobverőit... Dimebag Darrell meggyilkolása után kérdéses volt, mikor tér vissza az aktív zenéléshez az amerikai metal színtér egyik meghatározó arca, és főleg, hogy kikkel. Cseppet sem meglepő, hogy Vinnie végül nem nyeretlen kétévesekkel alapított bandát: itt van a Mudvayne-ből Chad Gray énekes és Greg Tibbett gitáros, a Nothingface-ből pedig Tom Maxwell gitáros és a Danziget is megjárt Jerry Montano basszer (utóbbi azóta le is lécelt, helyére a Damageplan Bobzillája ugrott be).

 

Fabrizio Leo: Cutaway

Fabrizio Leo: Cutaway

Mike Varney az a suszter, aki mindörökre marad a kaptafánál: még a 2000-es évek derekán is elő tud állni újabb gitárhős-jelöltekkel. Most éppen az olasz Fabrizio Leo a soros, aki tényleg mindenben megfelel Mike ízlésének és mindazokénak, akik instrumentális gitárlemezekkel kelnek és fekszenek.

Saxon: The Inner Sanctum

Saxon: The Inner Sanctum

A Saxon igazi veterán banda, Biff Byfordék anno még a Maidennel és a Priesttel kezdték a NWOBHM-iskolát, viszont – ki tudja, miért – sosem jutottak olyan magasra, mint kollégáik. Oka lehetett ennek talán a r'n'r-osabb hangzás vagy Biff kissé szokatlan orgánuma, sosem tudjuk már meg, de kiváló lemezeik ellenére soha nem övezte őket akkora hype, mint...

She's China: Odyssey To Mars

She's China: Odyssey To Mars

Férfiasan bevallom: annak ellenére, hogy a hattagú germán csapat még 1989-ben adta ki bemutatkozó albumát, én bizony soha életemben nem hallottam róluk. Márpedig egy ennyire hülye zenekarnevet csak megjegyeztem volna. És nem hiszem, hogy ez egyedül annak a számlájára lenne írható, hogy stílusuk nem igazán áll közel hozzám.

Shaw - Blades: Influence

Shaw - Blades: Influence

Jó néhány éve keringenek már a pletykák egy állítólag létező, ám ötvenréteges páncélszekrényben heverő, a John Kalodner-féle Portrait Sony-label bedőlése miatt soha ki nem adott harmadik Damn Yankees lemezről.

Sepia Dreamer: The Sublime

Sepia Dreamer: The Sublime

A Sepia Dreamert két fő alkotja, a gitáros/billentyűs Sam Brokenshaw és az előbbieken túl basszuson is játszó Jonas Wrenninge. Bár Sam Cardiffban, Jonas pedig Stockholmban él, 2003-ban mégis közös formációt hoztak létre, és nem sokkal később ki is jött első anyaguk, Portraits of Forgotten Memories címmel, még szerzői kiadásban.

SCID: Fucked Beyond Recognition

SCID: Fucked Beyond Recognition

Újabb album az Unmatched Brutality Records-tól, ami nem feltétlenül jelent jót, figyelembe véve, hogy eddig egyetlen általuk kiadott korong sem ütötte meg azt a szintet, ami elvárható lenne. Kb. ilyen gondolatokkal vettem kézbe a német SCID albumát, és hogy az előítéleteim mennyire nem jöttek be, hát az meglepő.

Altaria: Divine Invitation

Altaria: Divine Invitation

Nem igazán értem, miért jó az, ha egy két lemezzel rendelkező harmadvonalas true metal banda (még ha finn is) a harmadik albumra készülvén egy időkitöltő válogatás-szerűséget is kiad, amely ráadásul 72 perces. Jó, jó, tele van a kiadói promólap azzal, hogy „altári" nagy (eh-eh) rajongótábora van a csapatnak, amely minden lépésüket sóváran figyeli, ...

Citriniti: Between The Music And Latitude

Citriniti: Between The Music And Latitude

Ezt az írást össze kellett volna vonni a Fabrizio Leo lemezismertetővel. Ugyanis ezen az anyagon is a jó „Bicio" gitározik, Danilo Citriniti dobos pedig nem más, mint Fabrizio albumának hangmérnöke – akinek kedve szottyant felvenni egy kis saját zenét. A harmadik játszótárs Danilo testvére, a basszer Domenico lett és a hangzás színesítése kedvéért ...

Sarpanitum: Despoilment Of Origin

Sarpanitum: Despoilment Of Origin

Szabályosan ódákat zeng az infólap a birminghami Sarpanitum bemutatkozó anyagáról, mely idén február végén látott napvilágot, sőt, a húszas éveik elejét taposó srácokat a Kerrang! egyenesen a brit underground új királyainak nevezte. Hát nem tudom, én meglehetősen átlagosnak tartom a lemezt.

Chris Caffery: Pins And Needles

Chris Caffery: Pins And Needles

Chris Caffery Faces című gyönyörű kiállítású lemezét kizárólag azért vásároltam meg kultikusan alacsony akciós áron, hogy aláírathassam vele az igazi tavaszi csemegének ígérkező, majd jól elmaradt koncerten. Végső soron azonban nem bántam meg a vételt, mert a rajta lévő zene megnyerte a tetszésemet, Chris hangja (amely a legtöbbek szerint szólómunk...

Rush: Snakes And Arrows

Rush: Snakes And Arrows

A kanadai Rush a világ egyik legcsodálatosabb zenekara, és ezt nem is szeretném feltétlenül tovább ragozni. Több mint három évtizedes pályafutásuk során mindvégig a tökéletességre utaztak, és habár mindenkinek megvannak a kedvenc Rush korszakai, albumai, azt minden hívük elismeri, hogy objektív mércével mérve soha még csak gyengébb lemezt sem adtak...

Domine: Ancient Spirit Rising

Domine: Ancient Spirit Rising

Sose kapott el igazán az olasz metal vonal. Persze a Rhapsodyt én is megszerettem, amikor berobbantak, de rajtuk kívül nem igazán jutottak el hozzám a honfitárs bandák, talán csak az Eldritch a kivétel, de az ő munkásságukat sem követem fanatikusként. Elég sokáig kimaradt tehát a Domine is, pedig ők aztán az igazán kultikus olasz banda: húsz évvel ...

Fu Manchu: We Must Obey

Fu Manchu: We Must Obey

Ha van tipikusnak nevezhető stoner (de szűkítsük csak még tovább: desert rock) zenekar, akkor az az idén tizedik sorlemezét piacra dobó Fu Manchu. Ennek aztán van jó meg rossz oldala is. Zenéjükben ott van minden, amiért általában szeretjük a stílust (úgy bizony, mind a hetvennégyen, akik a hazai rajongóbázist képezzük): mélyre hangolt, szutykos gi...

October: Sziget a szívnek

October: Sziget a szívnek

Néhány hónappal ezelőtt volt szerencsém írni a szolnoki October bemutatkozó, négyszámos EP-jéről, ez pedig már az első komplett nagylemez, mely szerzői kiadásban látott napvilágot nemrég. Bár a zenekar soraiban kisebb változás következett be a bemutatkozó anyag óta – Nagy Lászlót Csurik Péter váltotta basszusgitáron –, a zenei irányvonal, és a minő...

The Moon And The Nightspirit: Regő rejtem

The Moon And The Nightspirit: Regő rejtem

Megint csak vakargatom a fejemet. Tiszta folkzene, közkeletű nevén „world music" rock nélkül, metal nélkül, bárminemű könnyűzenében ismeretes hangszer nélkül – mi az ördögöt kezdjek ezzel? Aztán elgondolkozom: alapvetően, mint minden magát igényes zenehallgatónak tartó ember, tudom én értékelni az efféle muzsikát is – vájt füllel lehetetlen nem ráh...

Monstrosity: Spiritual Apocalypse

Monstrosity: Spiritual Apocalypse

A Monstrosity nevű amerikai death metal műintézmény még 1991-ben alakult. Kiadtak eleddig négy teljes nagylemezt, egy demo/remix gyűjteményes cuccot meg egy hivatalos bootleg kiadványt Live Brazil 2002 címmel. Mindezek mellett játszottak már a Panterával, a Deicide-dal és a Dimmu Borgirral is - nem egy kutyaütő brigáddal van tehát dolgunk.

Middian: Age Eternal

Middian: Age Eternal

Az oregoni Middian egy új banda, melynek agya Mike Scheidt, a doom körökben nem ismeretlen egykori Y.O.B. főnöke. Sokat elárul a klasszikus trió felállásban nyomuló zenekar debütáló lemezéről, hogy mindössze 5 számból áll és ennek ellenére 57 perces, vagyis aki közérthető slágerekre áhítozik, az a legjobban akkor cselekszik, ha messziről elkerüli ő...

V/A: Metal Message Vol.3.

V/A: Metal Message Vol.3.

A Metal Massage című viking, folk, black metal válogatás elérkezett a harmadik részéhez, ezen a korongon 14 csapat szerepel Európából és különlegességként Izraelből, valamint Indiából. Lássuk, milyen a felhozatal.

Vomitory: Terrorize Brutalize Sodomize

Vomitory: Terrorize Brutalize Sodomize

A svéd Vomitory még 1989-ben alakult, 1996-os debütálásuk, a Raped in their Own Blood óta ez már a hatodik lemezük, mely idén áprilisban látott napvilágot, és ami több szempontból is változást hozott a zenekar életében. Talán a legfontosabb mind közül, hogy ezen anyagon mutatkozik be Peter Östlund, aki Ulf Dalegren helyére érkezett, még 2005-ben.

Dokken: From Conception Live 1981

Dokken: From Conception Live 1981

Mi tagadás, akad azért pár Dokken koncertlemez... Ugye ott van az überklasszikus Beast From The East, ami zenei ereje teljében mutatja az akkor már emberi síkon teljesen szétesett legendás Los Angeles-i dallamos metal bandát, aztán jött az újjáalakulás után kiadott speciális, de hasonlóan zseniális One Live Night – ha engem kérdezel, minden idők eg...

Volbeat: Rock The Rebel / Metal The Devil

Volbeat: Rock The Rebel / Metal The Devil

A tucatzenék dömpingjében jó végre olyasmivel összefutni, amiben van egyéniség, van valami teljesen sajátos. Szó sincs persze arról, hogy a második lemezénél tartó dán Volbeat feltalálta volna a spanyolviaszt, de az egykoron lánccsörgető death metalban utazó Michael Poulsen vezette banda valami olyan színt mutat fel 2007 paneles és szinte teljesen ...

Bloodbound: Book Of The Dead

Bloodbound: Book Of The Dead

A vegytiszta progmetalként elindult, majd misztikus powerre átnyergelő Tad Morose nagy kedvencem, így talán kissé meglepő, hogy valamiért nem jutott el hozzám a Bloodbound bemutatkozó lemeze 2005-ben - ebben a csapatban bukkant ugyanis fel a TM-ból frissen kivált vokalista, Urban Breed. Pedig bele is hallgattam a honlapjukon található részletekbe, ...

Blind Myself: Ancient Scream Therapy

Blind Myself: Ancient Scream Therapy

Vannak olyan albumok, amelyeknek egészen egyszerűen időt kell adni, hogy beérjenek, néha csupán azért, hogy kiderüljön, vajon az első lelkesedés mondatja azt az emberrel, hogy hűdemekkora, vagy valóban megérdemli az adott lemez a függőséget.

Beyond The Sixth Seal: The Resurrection Of Everything Tough

Beyond The Sixth Seal: The Resurrection Of Everything Tough

Érdekes egy formáció a Beyond the Sixth Seal! Leginkább talán laza, stoner rockmuzsikaként lehetne jellemezni a zenéjüket, viszont az énekesi posztot egy igazi halálhörgő tölti be. Elég komoly a kontraszt az alapvetően könnyed, beleszarós stoner muzsika - melynek aztán tényleg az ég adta egy világon semmi köze a death metalhoz - és a rá érkező hörg...

Replika: Nem hiszek

Replika: Nem hiszek

Iszonyú mocskos, ragyás, szúrós, varacskos anyaggal rukkolt elő a Replika három évvel legutolsó stúdiókorongjuk, a Durva élet után. Jó pár éve, talán még a debütáló lemez, vagy még inkább a demók idején voltak ennyire kemények, súlyosak Csatóék, amely - ismerve az elmúlt 5-6 év lemezeit – annak ellenére is meglepő, hogy már jó előre egy kemény, düh...

Dawn Of Silence: Moment Of Weakness

Dawn Of Silence: Moment Of Weakness

Hát ez már megint mi az ördög? – kérdeztem magamtól a CD kézhezvétele után. Giccsnév, rettenetes borító, hátul négy, elsősorban taknyos kölyöknek tűnő hétköznapi fazon. Fogtam is a fejem rendesen. A svéd nevek mindazonáltal megelőlegeztek némi bizalmat és beraktam a lemezt. Utána pedig rendesen meglepődtem: ez jó!

133. oldal / 226
Hirdetés

Kereső

Hirdetés

Friss

Hozzászólások

Galériák

 

Depeche Mode - Budapest, Puskás Ferenc Stadion, 2013. május 21.

 

Jeff Loomis - Budapest, Dürer Kert, 2012. november 11.

 

Riverside - Budapest, Diesel Klub, 2011. május 6.

 

ZZ Top - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2009. október 15.

 

Watch My Dying - Budapest, Almássy téri Szabadidőközpont, 2007. március 23.

 

Wackor - Budapest, Petőfi Csarnok, 2008. október 31.