Akár kockázatosnak is tűnhetett előzetesen a Cradle Of Filth új albuma, hiszen a korai időktől kezdve átjáróházként funkcionáló csapatból ezúttal nem egy szabadon helyettesíthető, két turnéra és egy fél lemezfelvételre bevett, már a legvérmesebb rajongók által sem megjegyzett nevű figura távozott, hanem Paul Allender gitáros, aki Dani Filth mellett...

Vannak bandák, amelyeknél a névválasztás majdnem mindent elmond magáról a zenéről is. Ez a pofátlanul fiatal srácokból álló pécsi négyes is ilyen, elnevezésük mintha azt sugallaná a potenciális hallgatónak: na, itt a Junkies punkos rockzenéjét fogjuk keverni a Rolling Stones porosabb rock and rolljával, jobb, ha erre készülsz fel! És valóban így is...

Már írtam valamikor korábban: néha nem tudom eldönteni, kinek hiányzik egy-egy régi zenekar újjáalakulása. Ha tényleg valami generációs csapatról, netán igazán kultikus, kiugróan jó régi bandáról van szó, én is örülni szoktam a visszatéréseknek, amennyiben pedig nem erről van szó, de üzletileg komoly haszon várható az újonnani egymásra borulástól, ...

Hetedik albumához érkezett a devoni trió, amelyen az utóbbi évek elektronikusabb és kimondottan divatosabb kalandozásai után visszatértek a korai időszak nyersebb megszólalásához, tehát sokkal gitárorientáltabb a Drones, mint mondjuk az utolsó két lemez legvadabb dalai összesen. A három évvel ezelőtti The 2nd Law -t ugyan annak idején kilenc pontra é...

Rég éreztem már az aggodalom nyomasztó árnyát egy Gorgoroth-sorlemez érkezésekor, de most, hogy egyre több helyről hallottam dicsérni az Instinctus Bestialist, megérett bennem a rettegés. Mi lehetne félelmetesebb egy bárki által fogyasztható anyagnál az Infernus-művekből?! Avagy mi lehet a titok, amelynek köszönhetően a vérben felgőzölt norvégok en...

Régi adósságot törlesztünk, hiszen a kortárs metal-színtér megkerülhetetlen zenekarai között valószínűleg kevés akad, amely ilyen nyilvánvalóan és ennyire bántó módon hiányzott eddig a Shock! archívumából, mint az észak-karolinai Between The Buried And Me. Márpedig magam is igencsak meglepődve tapasztaltam, hogy a még mindig csak a harmincas éveik ...

Anyánk a mai napig rendszeresen cseszeget az első Tremonti-szólólemezre adott 7,5 pontom miatt, mondván, hogy alulértékeltem a Creed és az Alter Bridge gitáros/dalszerzőjének önálló albumát, de őszintén szólva a mai napig nem érzem úgy, hogy túlságosan szigorú lettem volna az All I Was irányában. Pláne, hogy amúgy bírtam az albumot, csak éppen valami...

Már a kurtán-furcsán véget ért The Oath-sztoriról írt ismertetőmben megpendítettem, hogy véleményem szerint mindkét dekoratív szőkeséggel fogunk még találkozni a közeljövőben: ha nem is együtt, de minden bizonnyal igen gyorsan vissza fognak térni a színre, és nem is kellett csalatkoznom. Nem sokkal azután, hogy a patás tevepatásai elbúcsúztak egymás...

Bár népszerűségüket tekintve nem számítanak húzónévnek, underground szinten az idei Rockmaraton talán legnagyobb durranása az amerikai Nuclear Assault felbukkanása lesz. Egyrészt azért, mert a Nuke eleve ritkán vetődik errefelé (most így hirtelen abban sem vagyok biztos, jártak-e már nálunk egyáltalán), másrészről pedig hivatalosan is bejelentették...

Az alma nem esik messze a fájától – szól a közhely, és ebben az esetben nehéz volna vitatkozni ezzel. Nem lehet ugyanis azt mondani, hogy Max Portnoy sokáig várt volna a zenei debütálással, hiszen társaival együtt még jóval azelőtt előrukkoltak a bemutatkozó Next To None lemezzel, hogy a hivatalos megjelenés kapcsán a napokban rendezett bulin legál...

A Mother's Finest egy amerikai funk/rock-csapat, akik kisebb-nagyobb megszakításokkal a '70-es évek eleje óta aktívak, bár az utóbbi tíz-tizenöt évben azért nem mutattak túl intenzív életjeleket. Utolsó lemezük még 2003-ban jelent meg, azóta jobbára csak ilyen-olyan élő anyagok kapcsán lehetett hallani róluk, többször pedig be is szüntették tevéken...

Hozzám hasonlóan imádtad az Internal Affairs lelazult, görcsmentes retro-világát? Napokig, hetekig, hónapokig ment a fejedben a California Morning vintage refrénje, néha önkéntelenül félhangosan el is kezdted dúdolni idegenek társaságában vagy a melóhelyen? Döngetted három éve akár csak egyszer is valamelyik nyári estén letekert ablaknál a kocsiban a...

Az év egyik legnagyobb (metal) szórakoztatóipari durranása kétségtelenül Till Lindemann és Peter Tägtgren közös albuma, a Skills In Pills. A projekt két éve indult útjára, és ugyan közös munkának tűnhet, a végeredmény (és a projekt neve is) inkább arra utal, hogy ez itt elsősorban Till Lindemann szólólemezének tekinthető, amelyhez Tägtgren írta a z...