Shock!

szeptember 22.
vasárnap
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

CD kritika

Mekong Delta: In A Mirror Darkly

Mekong Delta: In A Mirror Darkly

A német Mekong Delta negyedik lemezét, a Dances Of Death-t mai napig a legnagyobb kedvenceim között tartom számon. Hogy a legjobb tízbe, húszba vagy épp ötvenbe fér be, az tulajdonképpen mindegy is, a fontos úgyis az, hogy valami olyasmit adott nekem az a korong, amit csak igen kevés alkotástól kaptam meg. Izgalom, hangulat, keménység, dallamok, technika – mindezek tökéletesen ötvöződtek benne. Fentiek tükrében kell-e annál többet mondanom, mint hogy az In A Mirror Darkly gyakorlatilag a Dances Of Death folytatásának tekinthető? Az Introduction és az Overture instrumentális kettősével indító anyag ugyanis egyértelműen a negyedik nagylemezre hajaz mind hangulatában mind pedig a dalokat tekintve.

 

Marty Friedman: Inferno

Marty Friedman: Inferno

Marty Friedman olyannyira élvezi a szabadságot, amelyet saját magának alakított ki, hogy mára teljesen kiszámíthatatlanná vált, a következő lemezén vajon melyik irányból közelíti meg a metált (metalt), azt a műfajt, amelyet kis híján maga is nagyon messze akart elkerülni. A japán popkultúrából ugyan jócskán merített azóta, és pár szerzeményével pró...

Body Count: Manslaughter

Body Count: Manslaughter

Önkéntelenül is elmorzsolok egy nosztalgiakönnycseppet, ha meghallom a Body Count nevét, mint ahogy alighanem elég sokan ugyanígy vannak ezzel, akik hozzám hasonlóan a '90-es évek első felében szerezték legalapvetőbb rockzenei tapasztalataikat. Ice-T legendás punk-crossover-rap-metal formációjának történetéről és az annak idején óriási viharokat ka...

Brother Firetribe: Diamond In The Firepit

Brother Firetribe: Diamond In The Firepit

Mi történik akkor, ha egy nagy és menő zenekar gitárosa unatkozik a nagy és menő zenekarban betöltött szerepének betöltése közben? Vagy létrehoz egy élelmiszerláncot, mint például Dave Mustaine, vagy életre hív egy kicsi, de menő zenekart, amiben inkább tud önmaga lenni. Ez utóbbira példa a Nightwish zakós manója. Emppu Vourinen valószínűleg annyir...

Sabaton: Heroes

Sabaton: Heroes

Kevés zenekaron lehet olyan jókat vitatkozni az utóbbi években, mint a svéd Sabatonon. Én igazság szerint azóta vélem érteni, mitől lett ekkora ez a csapat, mióta láttam őket élőben valamelyik Szigeten : épp olyan mániákus, lehengerlő koncertbandáról beszélünk, mint mondjuk a Hammerfall esetében, hogy hasonló ívású, csak egy körrel korábbi példát cit...

Eyehategod: Eyehategod

Eyehategod: Eyehategod

Nem mondhatni, hogy gyenge nyara lenne a New Orleans-i zenék szerelmeseinek, és ezt nem csak azért mondom, mert most, ahogy ezeket a szavakat pötyögöm a klaviatúrán, olyan forróság van, mint talán még Louisianában sem. Hanem inkább azért, mert nem elég, hogy megkaptuk az új Down EP-t , aztán meg a Crowbar Fekete szimmetriá ja jelentkezett be az év leme...

The Osiris Club: Blazing World

The Osiris Club: Blazing World

Amikor a '60-as, '70-es évek progresszív / pszichedelikus klasszikusainak újraértelmezése úgy igazán szembejött velem a tavalyelőtti Ulver cover albumon , meg sem fordult a fejemben, hogy a flower power revival azután évekre elegendő szórakoztatóipari táplálékot jelent majd számomra. Leírtam már akkor is, hogy ezek a hippi-korszakból megidézett, cirk...

Korog: Maybe Airlines

Korog: Maybe Airlines

A Korog mindig is a megdöbbentésről, a meglepő ritmusképletek és megoldások tárházáról szólt. És mégis, mi a jó franccal tudna még bárkit is meglepni egy olyan zenekar, aki próbálkozott már magyar és angol nyelvű (jobbára értelmezhetetlen) szövegekkel egyaránt, igen sokáig ördögszarvakkal fején, bemázolva lépett színpadra, illetve olyan sátáni fron...

Mayhem: Esoteric Warfare

Mayhem: Esoteric Warfare

Egyáltalán nem lepett meg, hogy a Mayhem ennyi évig kereste a választ a Rune „Blasphemer" Eriksen 2008-as kilépését követő sokkra, nevezett gitáros/zeneszerző ugyanis nemcsak helyreállította a norvég legenda státuszát, de vezéregyéniségévé is lett annak. Ennyi év távlatából lényegtelen, hogy Blasphemer pontosan miért hagyta el stabilan birtokolt po...

Prong: Ruining Lives

Prong: Ruining Lives

A Prong feltámadása az évtized elején komoly csalódást okozott számomra, hiszen két olyan albumot is leszállított a veterán New York-i hardcore/crossover/thrash/indusztriál alapbrigád, amely finoman szólva sem volt méltó a névhez. Azok után kábé semmit sem vártam már Tommy Victoréktól, aztán hirtelen megérkezett a két évvel ezelőtti Carved Into Ston...

Napokon: Borders Of Babylon

Napokon: Borders Of Babylon

Ha másban nem is, zenében azért szépen kezd felzárkózni Magyarország a világ fejlettebbik feléhez. Nemcsak a stílusok változatos alkalmazásával próbálják a hazai csapatok felhívni magukra a nemzetközi figyelmet, de egyre profibb kivitelezésű produkcióikkal is simán versenyre kelhetnek bármelyik külföldi zenekarral. A világunkat behálózó ötödik dime...

California Breed: California Breed

California Breed: California Breed

Ne firtassuk most, mennyire méltatlan módon ért véget a Black Country Communion, főleg annak fényében ne, hogy a csapat még így is tovább húzta, mint a hasonló szupergroupok általában, és három olyan lemezt is kiadott, amelyre akármelyik résztvevő büszke lehet. Nyilván kár, hogy Glenn Hughes és Joe Bonamassa gyerekes sajtóüzengetésbe torkolló vitáb...

Helstar: This Wicked Nest

Helstar: This Wicked Nest

Néhány éve, mikor a Lillian Axe-szel közös pesti buli előtt volt szerencsém beszélgetni James Riverával , kérdésemre azt a választ kaptam, hogy ahogy a csapat tagjai egyre öregebbek, morcosabbak és zsémbesebbek lesznek, úgy válik zenéjük fokozatosan súlyosabbá és súlyosabbá. Tény, hogy a US power műfaj veterán fogatát alkotó arcok sem fiatalodnak, és...

Devil You Know: The Beauty Of Destruction

Devil You Know: The Beauty Of Destruction

Nem kívánom megfejteni Budapestről, vajon tényleg cukorbetegsége miatt távozott-e a Killswitch Engage-ből Howard Jones, vagy netán valami más állt-e a háttérben, de az énekes visszatérése mindenképpen komoly érdeklődésre tarthat számot. Főleg, hogy Francesco Artusato személyében egy olyan szólógitárossal állt neki új dalokat írni, aki igencsak soka...

Crowbar: Symmetry In Black

Crowbar: Symmetry In Black

Annyira csúnya, hogy már szép. Ha jól rémlik, eredetileg Barbra Streisandre használták ezt a nem túlzottan hízelgő kijelentést, de azóta már sok mindenre és sok mindenkire láttam leírva: Psota Irénre, kínai meztelen kutyára, modern épületekre, rettentően rusnya gyerekekre, vagy épp egy divatos ruhakölteményre. Pedig igazából csak egyetlen dolog van...

Kamchatka: The Search Goes On

Kamchatka: The Search Goes On

Per Wiberg neve ismerősen cseng, ugyi?!? Oké, akkor pedig most felejtsük is el gyorsan, hogy volt egyszer egy Death Organ, egy Opeth-tagság, meg sok-sok vendégszereplés az Arch Enemynél, azaz mindazt, amit Per progresszív death metal munkásságáról tudunk. Ezúttal koncentráljunk inkább a billentyű-mágus ízlésének másik oldalára, oda, ahol a Spiritua...

Holy Moses: Redefined Mayhem

Holy Moses: Redefined Mayhem

Ha az énekesnős brutál bandák kerülnek szóba, elsőként valószínűleg mindenkinek az Arch Enemy ugrik be, pedig van egy zenekar, melynek frontasszonya már akkor kíméletlenül hörgött/üvöltözött a mikrofonba, mikor Angela Gossow még éppen hogy csak elkezdte az általános iskola alsó tagozatát. A német Holy Moses 1980-ban alakult, Sabina Classen egy évve...

Autopsy: Tourniquets, Hacksaws & Graves

Autopsy: Tourniquets, Hacksaws & Graves

A kaliforniai Autopsy az utolsó rothadó mohikánok közül is az egyik legocsmányabb alakulat, amely 2010-es újjáalakulása óta megállíthatatlanul hajigálja beteg rajongóit mindenféle zaftos, az úgynevezett jó ízlést megerőszakoló penetráns zajmaradványokkal. A visszatérés óta a csapat teljesítménye nem túl biztató: a hosszú évekig elhagyatottan oszlad...

Down: IV - Part II

Down: IV - Part II

Nem mondom, hogy nem hagyott ki egy ütemet a szívem, mikor először meghallottam, miszerint Kirk Windstein istenhozzádot intett a Downnak, hogy innentől kizárólag legkedvesebb gyermekének, a Crowbarnak szentelhesse minden idejét. (Hogy milyen sikerrel tette mindezt, hamarosan kiderül.) Nem is a szép lassan menthetetlenül egy sátáni kertitörpe fizimi...

Anti-Mortem: New Southern

Anti-Mortem: New Southern

Bevallom, a béna név és a kissé talán túl direkt borító miatt akadtak bennem előítéletek a Nuclear Blast egyik friss szerzeményével, az oklahomai Anti-Mortemmel szemben, de körülbelül a nyitó Words Of Wisdom első refrénjéig kellett eljutnom ahhoz, hogy ezekkel máris véglegesen leszámoljak. Ez a zenekar bizony nagyon ott van a szeren.

Ethan Brosh: Live The Dream

Ethan Brosh: Live The Dream

Ethan Brosh egy bostoni fiatalember, aki igyekszik művészetét teljességgel a '80-as évek gitárhősei által meghatározott zenei világba illeszteni. Azt a fajta gitárzenét adja elő, ami a virgamesterek hőskorában volt meghatározó, tehát a virtuóz módon előadott, de mégis dallamos, dúdolható szólók jellemzik előadását. Akinek tökúj a fickó, annak rögtö...

The Treatment: Running With The Dogs

The Treatment: Running With The Dogs

A Cambridge környékéről érkezett The Treatment roppant fiatal csapat, ez még csak a második lemezük, de aligha tévedek nagyot, ha azt mondom: amennyiben nem szúrnak el valamit szándékosan, nyitva áll előttük a pálya. Vajon szüksége van-e nagyobb kezdőlökésre egy ifjú hard rock bandának a KISS és a Mötley Crüe közös turnéjánál, ahová állítólag csak ...

Blind Myself: Négyszögöl

Blind Myself: Négyszögöl

Emlékezz, hogy hörögtél
A mondanivaló árából
De a fekete lovag mindig győz
Most magamnak tenyésztek állatot

 

The Oath: The Oath

The Oath: The Oath

Ez a lemezismertető eredetileg azon szeretett volna morfondírozni, hogy egy őrjítő túlkínálattal rendelkező világban bizony mekkora szerepe van a körítésnek. Konkrétan pedig arról, hogy egy viszonylag felkapottabb vonalon mozgó (esetünkben ez a női énekessel felálló, okkult hatású retro/doom metal) zenekarnak milyen trükkökhöz kell folyamodnia a né...

Anette Olzon: Shine

Anette Olzon: Shine

Anette Olzon meglehetősen ellentmondásos megítélésű személyiség. Pontosabban fogalmazva a rajongók vele szembeni megnyilvánulásai mozognak igen tág keretek között. Mikor anno bekerült a Nightwishbe, jószerivel mindenki köpködött, hogy egyrészt nem bírja normálisan elénekelni a régi dalokat, meg egyébként is, ő nem Tarja, és tulajdonképpen hogy képz...

Conquering Dystopia: Conquering Dystopia

Conquering Dystopia: Conquering Dystopia

Nem csodálkozom, ha semmit nem mond számodra az egyébként cseppet sem vonzó (mondjuk ki: rettentően béna) hangzású Conquering Dystopia zenekarnév, pedig két olyan zenészt is rejt a csapat, akik miatt néhányan biztos felkapják a fejüket. Az egyik Jeff Loomis gitáros a jobb sorsra érdemes egykori Nevermore-ból, a másik Alex Webster, a Cannibal Corpse...

Fu Manchu: Gigantoid

Fu Manchu: Gigantoid

Négy és fél év telt el a legutóbbi Fu Manchu lemez, a Signs Of Infinite Power óta, és hát ekkora pauza korábban bizony sosem jelentkezett egy-egy albumuk között. De azért valahol érthető a dolog: időközben kivágták őket a Century Mediától (ez azért több mint várható volt), a tagság nagy része pedig szépen szétszéledt, hogy erre-arra projektezzen. Bra...

72. oldal / 226

Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

Depeche Mode - Budapest, Puskás Ferenc Stadion, 2013. május 21.

 

Leander Rising - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2013. február 7.

 

Stratovarius - Budapest, Petőfi Csarnok, 2010. november 28.

 

Poisonblack - Budapest, Dürer Kert, 2010. november 6.

 

Stuck Mojo - Budapest, Dürer Kert, 2010. november 2.

 

Wendigo - Budapest, Petőfi Csarnok, 2008. október 31.