Igen, tudom, megint nem kapkodtam el a kanadai heavy-progresszív-thrash-punk-hardcore-neoklasszikus brigád legújabb alkotásának ismertetőjének papírra vetését, de mentségemre szóljon, hogy ez nagyon nem az a zene, amiről érdemes lenne két hallgatás után végleges(nek szánt) véleményt alkotni. Igazság szerint csak a Scurrilous lemezzel ismertem meg a csapatot, de egy csapásra hatalmas kedvencek lettek, és gyorsan rákattantam az első két lemezükre is. Utólag persze gyorsan megállapítható: bármennyire is kiforrott és figyelemreméltó teljesítményt tettek le az asztalra már a Keziával is, a gyors fejlődés teljesen fülbeötlő volt. Éppen ezért eléggé bíztam a folytatásban, és a Volition teljes mértékben rá is szolgált a megelőlegezett bizalomra.
