Nem is emlékszem már, honnan hallottam arról, hogy milyen jó hangulatúak a Remorse zenekar által huszonegy (!) éve szervezett, civilek által „rocktábornak" is nevezett, festői szépségű környezetben megrendezett nyárvégi fesztiválok. Ugyanakkor amikor egy ideig a munkám rendszeresen Ózdra szólított, magam is sokszor szemeztem a 23-as út mentén alig észrevehető, Suvadás-ligetbe invitáló táblával. Persze a „festői szépség" a közvetlen környezetből nem annyira derül ki, hiszen Arló kissé lehangoló milliőjéből még véletlenül sem arra a látványra következtetne az ember, ami végülis a „tóparton, tópartokon" fogadja, pedig a különbség lényegében párszáz méter. Ezzel együtt ami engem illet, Ózd és környéke megítélését mindenképpen árnyalta az a jó másfél év, amikor rendszeresen jártam, ráadásul bármennyire is munkáról volt szó, mindig nagyon jól éreztem magam, köszönhetően a vendégszerető és rendkívül nyitott helyieknek. Amikor tehát a Rockmaratonon kajálás közben felfedeztük megannyi, az asztalra kiszórt flyer közül a Hellness hétvégéét (nyilvánvalóan Remorse-ék „felejtették ott" ezeket nagy mennyiségben), először merült fel komolyan annak lehetősége, hogy első ízben tiszteletünket tegyük az eseményen. És nem bántuk meg, sőt.
