Ha új Mono-lemez, akkor azt egy hazai Mono-koncert is követi. Szerencsére már évek óta ez a menetrend, de sajnos ez a sajátos zenei élményt nyújtó, japán mivolta miatt alapból különleges zenekar még mindig csak egy maroknyi rajongót vonz idehaza. Nem mondom, hogy könnyű zene az a fajta atmoszférikus instrumentális utazás, amit a Mono nyújt, de minden koncertjük után azt gondolom, hogy ezt mindenkinek hallani/látni kéne, mert annyira intenzív zenei élmény. Nem szeretem skatulyázni a zenéket, de tény, hogy a japók nyomdokain egy egész zenei stílus fejlődött ki olyan előadókkal, mint például a Mogway vagy a keményebb vonalról az If These Trees Could Talk, hogy csak párat említsek. Mégis, mintha itthon mintha csökkent volna az érdeklődés irántuk az utóbbi évekhez képest.
