Túl sokszori hallgatáson, néhány kritika olvasásán, közömbös kételyen, kezdetnek kérdések bukkannak fel, nem a bagatellizálás jegyében. Le lehet-e egyszerűsíteni a Tankcsapda Műveket az éppen aktuális albumról mondott vélemény szintjére, a „szerintem ez szar" megállapításra, vagy éppen a klasszikus „régen minden jobb volt" című slágerre? Egy produkció vagy produktum (a kifejezés nem mindegy, de nem véletlen) befogadója ugyanis mindig a jelenben definiálja önmagát, a múlthoz és a jövőhöz való viszonyát, ahogyan nincs ez másképp a hallottakhoz fűződő viszonya esetében sem. Értsd: én számon tudom kérni a Tankcsapdán a saját ítéletem szerinti hanyatlást, az aranykort és a tízen/huszonvalahány évvel ezelőtti mondanivalót, zenét, de saját értékrendem változását már eszembe sem jut megkérdőjelezni, pláne megvizsgálni a miértek tükrében. A probléma sokkal összetettebb, mint amilyennek látszik, s éppen ez vezethet el az újabb kérdéshez: probléma-e egyáltalán?
