Shock!

november 27.
szerda
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

CD kritika

Sex Action: Utolsó kör

Sex Action: Utolsó kör

Egy Sex Action – Action összecsapásban számomra mindig is a szexuálisan túlfűtött változat volt a nyerő. Mert míg a gettóharcossá lett banda azért bőven adott ki közepes anyagot, a romlott és mocskos cowboyok gyülekezete – hogy stílszerű legyek – kizárólag baszott jó lemezeket tett le az asztalra... izé, az ágyra. És itt most nem is kizárólag az eredeti bandériumra gondolok, hiszen a legutóbbi, „áfonyás" lemez is kifejezetten ütős lett, sőt, igazság szerint a két Sándorral (Vékony és Bense) megerősített Olaj a tűzre pörgős rock and rollja nekem még sokkal jobban be is jött, mint az originális négyes visszatérését jelentő Jöhet bármi. Persze, hiányzott Miksa, pláne Szasza, mégis, kifejezetten izgalmas lett a végeredmény. Kicsit olyan volt a dolog, mint gondolatban megcsalni az asszonyt. Amiben nyilván az is benne van, hogy el kellett jönnie a visszatérésnek is, pláne, hogy a nagy kvartett már tizenkét éve (!) nem adott ki közösen teljes stúdiólemezt. És hogy lelőjem a poént, sajnos az Utolsó kör sem az.

 

Black Label Society: Grimmest Hits

Black Label Society: Grimmest Hits

Tizenkilenc évvel ezelőtt jelent meg a Black Label Society első albuma, s a szép szőke (gitározni és zenét írni piszkosul tudó) srácból gitározni és zenét írni változatlanul piszkosul tudó vadbarbár zeneállat lett, aki még mindig, túl az ötvenen is játszi könnyedséggel pakolja össze a zsírosan, egyszerűségükben is komplex és technikás albumokat. Za...

Primitive Man: Caustic

Primitive Man: Caustic

Három őrült vigyorog rád egy üres, villódzó fényekkel teli szobában, miközben te magatehetetlenül ülsz egy vérrel, testnedvekkel, és nem is szeretnéd tudni, még mikkel beborított széken. És noha nem vagy lekötözve, önként mentél be a szobába, ki is sétálhatnál, mégsem teszed. Nem teszed, mert a saját végzeted néz vissza rád a három vigyorgó arcból,...

Audrey Horne: Blackout

Audrey Horne: Blackout

Egyértelműen megvalósulni látszanak elvárásaim és reményeim az Audrey Horne négy évvel ezelőtti, az előzmények után némileg felemásra sikeredett Pure Heavy lemeze után, pedig a zenekar stílusa szinte egy fikarcnyit sem változott a legutóbbi történések óta. Arve „Ice Dale" Isdalék gyakorlatilag már a 2013-as Youngblood óta ízig-vérig hard rock zenében u...

Philip H. Anselmo & The Illegals: Choosing Mental Illness As A Virtue

Philip H. Anselmo & The Illegals: Choosing Mental Illness As A Virtue

Az öt évvel ezelőtti Walk Through Exits Only lemez elég jól körbelőtte, mire lehet számítani Phil Anselmótól a fenti márkanév alatt, a Choosing Mental Illness As A Virtue-n pedig pontosan ott folytatja az énekes és szólócsapata, ahol legutóbb abbahagyták. Ezzel pedig nagyjából minden lényegeset el is mondtam az albumról: amennyiben hallottad az előző...

Streamline: Streamline

Streamline: Streamline

Szépen elmúlt 2017, de azért ahogy lenni szokott, némi utógyújtása még van. Szólt nemrég vezető bloggerünk , hogy tegyünk egy próbát a Streamline-nal, ha a The Night Flight Orchestra annyira tetszik, mert bár nem csereszabatosak, azért annyira nem állnak egymástól távol zenei értelemben, földrajzilag meg aztán semennyire. Svédek ezek a fiatalok is. R...

Hooded Menace: Ossuarium Silhouettes Unhallowed

Hooded Menace: Ossuarium Silhouettes Unhallowed

Nem tudom, mi van a levegőben, de alig léptük át 2018 küszöbét, és már most tapasztalható a túltermelés zenei fronton, s abból is épp az egyik legundergoundabb irányzatban. A death-doomnál talán csak a sludge rútabb, a funeral pedig gyászosabb, bár ez is erősen szubjektív dolog. Mindenesetre alig kapaszkodtunk át a január nem annyira fagyos és még ...

Toxik: Breaking Class

Toxik: Breaking Class

A Toxik egy dallamos techno-thrash-csapat New Yorkból, akik a műfaj aranykorában, azaz a '80-as évek közepén-végén két nagylemezig jutottak. A kiválóan sikerült 1989-es Think Thisnek aztán már nem született folytatása, a brigád 1992-ben szögre akasztotta hangszereit. 2007-ben produkáltak egy nyúlfarknyi visszatérést, de ekkor csak egy 1988-as konce...

Sorcerer: The Crowning Of The Fire King

Sorcerer: The Crowning Of The Fire King

A Sorcerer egy régi svéd banda, akik annak ellenére kultikus státuszt tudtak kivívni maguknak, hogy mindössze négy éven keresztül, 1988 és 1992 között voltak aktívak, és erejükből ekkor nagylemezre sem futotta. Kijött azonban két demójuk Sorcerer és The Inquisition címmel, majd beadták a kulcsot, ez a két szösszenet azonban elég volt ahhoz, hogy az...

Pallbearer: Heartless

Pallbearer: Heartless

Hosszú utat tett meg az arkansasi négyes, mióta 2010-ben megjelentették a demófelvételüket (rajta egyébiránt Seress Rezső Szomorú Vasárnapjának ki tudja hányadik feldolgozásával). Az az anyag és a két évvel későbbi Sorrow And Extinction leginkább még klasszikus doom zenét rejtett, jócskán leöntve epikus mázzal, hogy aztán a 2014-es Foundations Of Burd...

Machine Head: Catharsis

Machine Head: Catharsis

Gyaníthatóan vagyunk egy páran, akik megbocsájtó mosollyal olvastuk a Catharsis kapcsán Robb Flynn ömlengő agymenéseit. Az, hogy saját művét szerényen csak mérföldkőként emlegeti, szóra sem érdemes. Nagyjából harminc mérföldkövet ( pusztító zenénket, legsúlyosabb anyagunkat, eddigi legjobb albumunkat ) kapunk évente, mi mást mondhatna a jóember? Ám a...

Revolution Saints: Light In The Dark

Revolution Saints: Light In The Dark

Danev kolléga kapott bőven hideget-meleget a Revolution Saints első lemezéről írtak miatt a kommentszekcióban, pedig szerintem eggyel még túl is pontozta a banda bemutatkozását. Az a lemez nagyjából mindent felvonultatott, ami miatt nem tudok lelkesedni a Frontiers futószalagon érkező, '80-as évekbeli túlélőkkel, melodikus panelekből szinte ötletszer...

Act Of Defiance: Old Scars, New Wounds

Act Of Defiance: Old Scars, New Wounds

Még szintén tavalyi restancia ez a lemez. Igazából mindig az jut eszembe, hogy néha egyáltalán nem baj, ha az ember ül pár hónapot egy albumon, hiába fontos a viszonylagos gyorsaság és az, hogy mielőbb legyen recenzió valamiről. Az Act Of Defiance ugyanis furcsa zenekar, ahol felületes hallásra akár elismerősen is csettinthetnénk, mert nagyon okos,...

Riverdogs: California

Riverdogs: California

Noha a Riverdogs visszatérő lemeze nem meglepő módon a tavalyi év egyik abszolút kedvence lett nálam, kritikát nem igazán akartam írni róla, mert úgy éreztem, Vivian Campbell a vele készített, kimerítő interjúban mindent elmondott a korongról, annál többet nem érdemes tudni róla. Nemrég azonban megkaptam az ukázt, hogy ideje lenne letudni a restanciá...

Narcotic Wasteland: Delirium Tremens

Narcotic Wasteland: Delirium Tremens

Azt hiszem, nyugodtan kijelenthetjük, hogy Dallas Toler-Wade 2017 eleji távozása hidegzuhanyként hatott a Nile népes rajongótáborára. A távozás a semmiből, előjelek nélkül jött, miután Toler-Wade húsz éven át erősítette a Nile sorait, és egyedi játéka, egyből felismerhető orgánuma az első album kivételével az összes lemezen hallható volt. Utódját ham...

Monolord: Rust

Monolord: Rust

A Monolord azóta a szívem csücske, hogy 2016 májusában elvánszorogtam a düreres fellépésükre . Fáradt voltam, kedvetlen, igazából nem is vártam az egésztől semmit, és csak azért mentem el, hogy a cimborának ne kelljen éjjel egyedül hazautóznia. Cserébe a svéd trió úgy vágott oda a falhoz, hogy csak úgy nyekkentem. Az az este azon alkalmak egyike volt...

Fragile Mortals: The Dark Project

Fragile Mortals: The Dark Project

Néha egészen meglepő, miért nem futnak fel bizonyos projektek. Itt van például ez a Fragile Mortals, amely ugyan nem szupergroup, de azért bizonyára nem egy és nem két ember érdeklődésére tarthatna számot egy olyan csapat, amelynek két frontembere Rob Dukes, az Exodus volt énekese, illetve a hip-hop egyik legnagyobb legendája, Darryl „DMC" McDaniel...

Sign Of Cain: To Be Drawn And To Drown

Sign Of Cain: To Be Drawn And To Drown

Az 1999-es indulást követően a Sign Of Cain fantomzenekar volt, 2002-ben fel is oszlottak, és csak 2011-ben éledtek újjá. Persze most sem nagyon beszélnénk róluk, és a zenei köztudatba sem nagyon szivárogtak volna be, ha 2013-ban nem csatlakozik hozzájuk Tomas Lindberg, alias Tompa, az At The Gates, a The Lurking Fear (és most csak az éppen létező ...

Corrosion Of Conformity: No Cross No Crown

Corrosion Of Conformity: No Cross No Crown

A túl messzire nyúló árnyékokat többnyire lehetetlen átugrani, márpedig a C.O.C. esetében kétségtelenül ilyenről beszélünk. Tizenhárom év telt el az utolsó Pepper Keenannel készült lemez, az In The Arms Of God megjelenése óta, de azon ugye Reed Mullin már nem játszott, szóval ha a sokat látott raleigh-i csapat legklasszikusabb felállását vesszük alap...

Jess And The Ancient Ones: The Horse And Other Weird Tales

Jess And The Ancient Ones: The Horse And Other Weird Tales

Szomorúan olvasom, hogy néha a kommentszekció – aktuális kedvenc lemezeink alapján – igazságtalanul vádolja a szerkesztőséget azzal, hogy nem követi figyelemmel az underground zenekarok legfrissebb alkotásait. Ezt – a magam részéről legalábbis – mindenképpen megcáfolnám. De azzal persze tisztában vagyunk, hogy manapság egyre nehezebb feladatna...

Robert Plant: Carry Fire

Robert Plant: Carry Fire

Robert Plant hiába fogja idén belekarcolni a hetedik x-et saját szőrös mellkasába, csak nem akar leállni, és fáradt nyugdíjasként a groupie-kkal és drogokkal teli múlton merengeni. Egyre csak írja lemezeit, a koncertezést sem veti meg, és elnézve manapság az öreget, aligha fog egyhamar lefékezni. És ez a mi szerencsénk, mert amellett, hogy Plant az...

Godflesh: Post Self

Godflesh: Post Self

Pusztul a világ. És ezt csak kevesen képesek olyannyira kifejezően kimondani, mint a Godflesh. De nem is igazán mondani, sokkal inkább bömbölni, üvölteni, sikoltani, vagy éppen csak mormogni, suttogni. Bármit, csak énekelni nem! Persze itt táncolni sem szabad. Csak vonaglani görcsösen, epileptikusan, ide-oda rángatózva a padlón, a megtört ütemekre....

Fireball Ministry: Remember The Story

Fireball Ministry: Remember The Story

Reverend James A. Rota II. mindig is nagyon jó volt barátok gyűjtögetésében. Az éppen két évtizeddel ezelőtt, a kaliforniai stoner rocker színtér kellős közepéből elstartolt banda énekes/gitárosa olyan csapatok tagságának országos cimborája, mint a Kyuss, a Fu Manchu, a Nebula, a Fatso Jetson, vagy éppen a Clutch. Van, akinek szerepelt a lemezén, v...

Babylon A.D.: Revelation Highway

Babylon A.D.: Revelation Highway

Nyár végén, szinte véletlenül keveredett elő hosszú évek után a kocsiban a Babylon A.D. 1989-es első albuma. Nagy kedvencem a lemez, valamiért mégis sokáig hanyagoltam, magam sem értem, miért – főleg, hogy csak egyszer kellett elindítanom, és utána megint hetekre beragadt, annyira jó mai fejjel is. Szinte vicces volt, amikor ezután nem sokkal megér...

Aebsence: 3

Aebsence: 3

Ez az egész Aebsence-sztori egy kurva nagy hiányérzet, ha engem kérdezel, és fura módon ez az érzés akkor a legerősebb, amikor végre új dalok kerülnek ki a tetszhalottnak tűnő műhelyből. Bő húsz éve húzza már az igát a zenekar (ebben a felállásukban éppen tavaly „ünnepelték" két évtizedes jubileumukat), újabban olyan mértékű hallgatásba burkolózva,...

Santa Cruz: Bad Blood Rising

Santa Cruz: Bad Blood Rising

Eddig is bírtam a Santa Cruzt, de határozottan úgy gondolom, hogy az új anyaggal eddigi legjobb albumát tette le az asztalra a finn négyes. Miközben a 2015 derekán kiadott s/t albummal modernebb irányba kanyarodtak a debütáló Screaming For Adrenaline -hez képest, ezúttal nagyjából a két lemez világának ötvözete született meg a kezeik alatt. Az eredmény...

Electric Wizard: Wizard Bloody Wizard

Electric Wizard: Wizard Bloody Wizard

Az elmúlt év egyik legízlésesebb borítóján meztelen női testen vérrel mázolt (karcolt?) felirat: Wizard Bloody Wizard. Ráadásul a képen állítólag maga Liz Buckingham látható (na persze...), aki főállásban a banda gitárosa, mellékállásban pedig a főnök Jus Oborn hites asszonykája. Széplelkek megnyugtatásául elmondom, hogy inkább piros ételfesték les...

43. oldal / 226
Hirdetés

Kereső

Hirdetés

Hozzászólások

Galériák

 

Red Dragon Cartel - Budapest, A38, 2014. május 5.

 

Leander Rising - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2013. február 7.

 

Suicidal Tendencies - Budapest, Zöld Pardon, 2012. július 11.

 

Wisdom - Budapest, Petőfi Csarnok, 2010. november 28.

 

Amorphis - Budapest, Diesel Klub, 2010. november 21.

 

Watch My Dying - Budapest, Süss Fel Nap, 2005. február 8.