Shock!

január 04.
szombat
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

CD kritika

Nick Cave And The Bad Seeds: Wild God

Nick Cave And The Bad Seeds: Wild God

Rám maradt az új Nick Cave And The Bad Seeds-lemezről való megemlékezés örömteli, hálátlan, ólomsúlyú feladata, ha már úgy alakult, hogy van miről írni a patinás név kapcsán. A Hit, remény és vérontás címmel szintén idén megjelent interjúkötet konklúziója ugyanis valahol az volt, hogy Nick Cave nem akar és képtelen is lenne már egy újabb Bad Seeds-standardek szerinti album megalkotására. A fonál felvételéhez, a történtek megértéséhez, egyáltalán, a látszólagos lila ködben való útkereséshez amúgy is elengedhetetlennek érzem a könyv elolvasását, tehát ezúton is javaslom mindenkinek, aki eddig nem tette, és fel szeretne készülni a Wild Godra. Az egyik legfontosabb kérdésre mondjuk eleve ott a válasz a címben: újabb Bad Seeds-lemez született, és ha már így alakult, a Wild God annyira Bad Seeds lett, amennyire ez pillanatnyilag lehetséges.

 

Mötley Crüe: Cancelled

Mötley Crüe: Cancelled

A Mötley Crüe első tizeniksz évének jelentőségét nehéz lenne túlértékelni, de mostanra eljutottunk odáig, hogy hasonlóan bonyolult attrakció cinizmus nélkül nyilatkozni róluk. A bandára persze ma is megtelnek az arénák, de a koncertteljesítményük erősen vitatott (nem volt ez másképp a tavalyi budapesti fellépés kapcsán sem), meg úgy összességében, a ...

Nile: The Underworld Awaits Us All

Nile: The Underworld Awaits Us All

Az utóbbi tizeniksz évben éreztem némi megtorpanást a Nile-nál lemezfronton. Nem nevezném drámainak a dolgot, inkább csak a korosodó zenekarokat sújtó természetes tendenciák kezdtek náluk is szárba szökkenni. Magyarán, Karl Sandersék is beléptek abba az életszakaszba, amikor már nem ők fújják a forgószelet a Szahara legmélyén. Először az At The Gate...

Desh × Young Fly: Bakpakk

Desh × Young Fly: Bakpakk

Pikkpakk összedobta a Bakpakkot Molnár Attila és Schüller Álmos még a nyár elején. Öt dal 12 percben, koncentrált slágertámadás, tényleg minimális üresjáratok nélkül, viszont természetesen újra Baukó Attilával. Jellemző, hogy én csak a nyár végén kattantam rá, azóta viszont annyit ment a kocsiban, hogy a kárpitok itták be rég. Szeretem az öncélú, p...

Ákos: Metropolis (Make Orwell Fiction Again)

Ákos: Metropolis (Make Orwell Fiction Again)

Öt évvel az Idősziget után nagyot gurít most Ákos, már ha csak a puszta méreteket nézzük, ami – mint sok más esetben is – becsapós kicsit. A Metropolisszal hősünk első alkalommal készített dupla sorlemezt, a bő másfél órás kiadvány huszonkét tételt foglal magába, amelyek közel harmada azonban ismerős lehet már korábbról. Tulajdonképpen az elmúlt évek...

Skid Row: Live In London

Skid Row: Live In London

Meglehetősen skizofrén helyzetben jelent meg ez az album. Addig oké, hogy hiába férhetők hozzá ilyen-olyan élő felvételek a Skid Row minden korszakából, amolyan klasszikus koncertlemezt még sosem készítettek. Viszont az anyagot még Erik Grönwall-lal a mikrofonnál rögzítették, aki – érthető egészségügyi szempontokból – már nincs a fedélzeten, a közelj...

Sear Bliss: Heavenly Down

Sear Bliss: Heavenly Down

Ugyan eltelt megint hat év Sear Bliss-lemez nélkül, pontosan úgy, ahogy az Eternal Recurrence és a Letters From The Edge között is eltelt ennyi, a zenekar tartotta magát az ígéretéhez, és a harmincadik évfordulós vigasságokat lezárva, idén végre kézbe vehettük a friss anyagot. Talán nem is erről a bandáról lenne szó, ha nem egy újabb tagcsere feküdt vo...

The Dead Daisies: Light ’Em Up

The Dead Daisies: Light ’Em Up

Bármennyire is szeretem Glenn Hughest, nekem valahogy nem működött vele a Daisies. Nem volt persze különösebb gond a Holy Ground dal, sem a Radiance -szel, mégsem hozták számomra azt, amit a bandától vártam. Pár hónapja, mikor tematikus Deep Purple-műsorával itt járt , a Rock Hangja aztán maga is elismerte , hogy nem passzolt igazán a csapatba. Mindez azon...

Nighthawk: Vampire Blues

Nighthawk: Vampire Blues

Kíváncsi lennék, hogy a svéd Metalite és a Captain Black Beard főállású basszere, és az itt gitáros posztot betöltő Robert Majd milyen arcot vágna, ha egyszer csak megtudná, mit jelent magyarul a neve. Időhatározó ide vagy oda, emberünkre nem igazán jellemző a halogatás, hiszen az anyabandájával 2021 óta párhuzamosan működő Nighthawkra keresztelt h...

Simone Simons: Vermillion

Simone Simons: Vermillion

Tulajdonképpen csak idő kérdése volt, hogy kapjunk egy szólólemezt Simone Simonstól. Mégiscsak az európai metálszíntér egyik legismertebb énekesnőjéről van szó, aki karakter a mikrofon mögött és karakter a színpadon. Ráadásul, mint azt különböző vendégszerepléseivel bizonyította, még stílusának – értsd ezt most jól – behatárolt jellege mellett is s...

Blue Öyster Cult: Ghost Stories

Blue Öyster Cult: Ghost Stories

Még áprilisban jelent meg a Ghost Stories, de így is érdemes szólni róla néhány szót. Egyrészt azért, mert a Blue Öyster Cult eleve nincs túlreprezentálva az oldalon, másrészt meg mégiscsak arról a lemezről van szó, amivel egy bő öt és fél évtizede indult, legendás csapat búcsúzik el közönségétől. Esetükben maximálisan hihető is ez, hiszen a banda ...

Leprous: Melodies Of Atonement

Leprous: Melodies Of Atonement

Azám, mit üzen nekünk 2024-ben a Xystonella treforti? Kezdjük az elején, azzal, amit a felvezető sajtóközlemények alapján sejteni véltünk a nyolcas sorszámú Leprous-albumról. Számíthattunk minimum egy ajtó bezárulására, miközben a zenekar tagjai T-1000-es terminátorokként alakot váltanak abban a szobában, ami továbbra is ismerősnek tűnik majd, de a...

Kingcrow: Hopium

Kingcrow: Hopium

A taljánokra – egy-két kivételtől eltekintve – általában nem jellemző a globálisan is jelentős rockzenekarok kitermelése. Persze lehetne sorolni a Lacuna Coiltól kezdve a Rhapsody Of Fire-ig mindazokat, akiknek neve évtizedek óta ott van a fősodorban és a köztudatban, de ezek a zenekarok sem arról híresek, hogy a lemezmilliomosok gondokkal terhelt ...

Watch My Dying: Egyenes kerülő

Watch My Dying: Egyenes kerülő

Talán nem tévedek nagyot azzal a tippel, hogy a WMD-tábor zöme még a fizikai hanghordozók fénykorában szocializálódott, így aztán számu(n)kra különösen hosszúnak tűnhetett a Moebius óta eltelt másfél évtized. „Röviden: két doboscsere, házasságkötés, válás, kilenc gyerek, költözések, covid, karantén, az underground fejreállása és átrendeződése, a zene...

Metal Church: The Final Sermon (Live In Japan 2019)

Metal Church: The Final Sermon (Live In Japan 2019)

Emlékszem, három évvel ezelőtt teljesen letaglózott, amikor megtudtam, hogy Mike Howe, a Metal Church énekese önkezével véget vetett életének. Egyszerűen nem volt benne a pakliban, hogy a zenekarával kábé második aranykorát futó, látszólag minden szempontból ereje teljében lévő és a 2019-es Rockmaratonon tartott dedikáláskor kifejezetten kiegyensúlyo...

Zeal & Ardor: Greif

Zeal & Ardor: Greif

Eléggé messzire jutott máris a svájci-amerikai multiinstrumentalista Manuel Gagneux kísérleti projektje, ezt bárki tapasztalhatja, akit érdekel a sztori. A fekete közösség spirituáléi és a black metal házasítása egyszeri poénként tökéletesnek hangzott, ráadásul hősünk teljes vállalható módon élt is a lehetőséggel. Plusz nem átallott még némi underg...

Black Tusk: The Way Forward

Black Tusk: The Way Forward

A savannah-i Black Tuskot lemezkritikailag valamiért mindig is mostohán kezeltük, pedig kimondottan rokonszenves csapatról beszélünk, és a zenéjük is elég jellegzetes. Sosem ment csodaszámba, amit csináltak, de az életmű összességében kiegyensúlyozott, ez az új lemez pedig még újat is hoz a banda fegyvertárába. Mivel jó húsz éve aktívak, utóbbi jel...

Royal Republic: LoveCop

Royal Republic: LoveCop

Ha a rockzenei tömegtermelésben történik néha valami aranyos, akkor az a Royal Republic bármelyik megmozdulása. Ahogyan a diszkót lehet tálalni szikárabb keretek közt, azt manapság kétségtelenül ez a svéd négyes tudja a legjobban. A LoveCop a zenekar ötödik lemeze – ha az önakusztikolós albumukat nem vesszük be a sorba –, és tökéletes folytatása an...

Anvil: One And Only

Anvil: One And Only

Mindenki értse jól, amit írok, de az Anvil legalább annyira jelenség, mint pusztán régi, patinás zenekar. Ahhoz ma sem elég ismertek, hogy mémesedettségről beszéljünk, de a dolog veleje akkor is valami ilyesmi. Ebben természetesen a 2008-as, a triót minden szempontból teljesen új pályára állító Anvil! – The Story Of Anvil dokumentumfilmnek is óriás...

Category 7: Category 7

Category 7: Category 7

A legtöbb mai szupergroup igazából nem szupergroup, csak rámondjuk, de azért akadnak kivételek. Underground szinten a Category 7 mindenképpen ezt a kört gyarapítja, és jó hír, hogy a John Bush énekest, Phil Demmel és Mike Orlando gitárosokat, Jack Gibson basszert, illetve Jason Bittner dobost soraiban tudó banda vélhetően tényleges működést tervez ...

Falling In Reverse: Popular Monster

Falling In Reverse: Popular Monster

„I'm a cynical, egotistical, unpredictable, hardened criminal / And I can be a little hypocritical, but I'll admit it straight to your face / I'm unbreakable, irrepleceable, undeniably inspirational" – rappeli nem kevés színpadiassággal Ronnie Radke az új Falling In Reverse-lemez nyitódalában, és nehéz vele vitába szállni. Manapság súlyos rockzenéve...

Palace: Reckless Heart

Palace: Reckless Heart

Michael Palace számomra a négy esztendővel ezelőtti, kimondottan erős tételeket tartalmazó Rock And Roll Radio lemezzel bizonyította először, hogy nem lehet csak úgy beleszuszakolni a turbó sebességbe kapcsolt, tömegesen és futószalagon leszállított, felhígult melodikus rockmezőnybe. A lemezre és folytatására, a két évvel ezelőtti One 4 The Roadra pe...

Evildead: Toxic Grace

Evildead: Toxic Grace

Az Evildead volt Juan Garcia gitáros bandája az Abattoir és az Agent Steel első földbe állása után. Fontos a pontos megjelölés, hiszen a jelenleg Juan of the Dead néven a Body Countot sápasztó hathúros később mindkét korábbi bandájába visszatért, így keretbe foglalva az Evildead klasszikus korszakát. Ez a bizonyos éra 1987-től 1995-ig tartott, ami ...

Deep Purple: =1

Deep Purple: =1

A Deep Purple azon zenekarok, vagy cizelláltabban fogalmazva, inkább élő legendák közé tartozik, akik a kezdetek óta velünk vannak – velem, veled, mindannyiunkkal. Még ha nem is vagy rendszeres hallgatójuk vagy koncertlátogató, biztosan hallottál már róluk, tiszteled a munkásságukat, és legalább egy-két dalukat ismered. Ha viszont rajongónak érzed ...

Apocalyptica: Plays Metallica Vol. 2

Apocalyptica: Plays Metallica Vol. 2

Igen komoly és valószínűtlennek tűnő utat járt be 1996 óta az Apocalyptica. Amikor annak idején megjelent a finn csellómetálosok első albuma, nyilván muszáj volt kalapot emelni a koncepció eredetisége előtt, de én például a magam részéről tutira nem néztem ki Eicca Toppinenékből, hogy még csaknem három évtized múlva is a színtér aktív játékosai les...

Lucassen & Soeterboek’s Plan Nine: The Long Lost Songs

Lucassen & Soeterboek’s Plan Nine: The Long Lost Songs

A Plan Nine sztorija valamikor a '90-es évek legelején indult, amikor a komoly zenei- és magánéleti válságot átvészelni igyekvő Arjen Lucassen belefutott régi bandájába, a Bodine-ba, akiknél épp egy bizonyos Robert Soeterboek énekelt. A két figura hamar össze is haverkodott, és mivel Lucassent elvarázsolta Robert hangja, illetve színpadi előadásmód...

Mr. Big: Ten

Mr. Big: Ten

Kicsit másképp intézik ezt, mint mondjuk a KISS vagy a Slayer, de valójában a Mr. Bignél is több utolsó nekifutásnak lehetünk tanúi az utóbbi időben. Egyrészt már az egy körrel ezelőtti turné is a végső volt, aztán ugye bejelentették a tavasszal Budapestet is elért tényleges búcsúkörutat. Közben kiderült, hogy készül ez az utolsó sorlemez, de most má...

2. oldal / 227

Kereső

Hozzászólások

Galériák

 

King 810 - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2015. február 5.

 

Cloudscape - Budapest, A38, 2014. március 13.

 

Volbeat - Budapest, PeCsa Music Hall, 2013. június 18.

 

Marty Friedman - Budapest, Diesel Klub, 2011. május 19.

 

Destruction - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. március 11.

 

ZZ Top - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2009. október 15.