
Több okból is jó Offspringnek lenni. Elsősorban, mert az elmúlt harminc évben felhalmozódott annyi dal, összehordtak egy akkora slágerhegyet, amelyről leszánkázva bármikor, bármekkora ívben lehet az örökkévalóságba ugratni, és ez évszakoktól és trendektől teljesen függetlenül működik. Ezen felül a puttonyba szinte mindegy, milyen jellegű kiadvány kerül. Lehet sodró punk (Bad Habit), majdnem-Nirvana-utánérzés gigasláger (Self Esteem), szemérmetlen Ob-La-Di, Ob-La-Da-nyúlás (Why Don't You Get a Job), alter hard rock himnusz (Gone Away), surf rock punkőrület (Come Out And Play), atom Hit That, Head Around You, Pretty Fly, megannyi hatalmas siker, és amennyire eltérő szellemben íródtak, annyira Offspring az összes. Nemcsak azért, mert Dexter Holland hangja fix irányba ugró iránytű, egészen egyedi, kizárólag az Offspringgel társítható ogánum, hanem mert bármilyen közhelyes riffsorozatot úgy tud eltolni Noodles, ahogy a színtéren semelyik más banda sem.