Shock!

november 28.
csütörtök
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

CD kritika

Architects: All Our Gods Have Abandoned Us

Architects: All Our Gods Have Abandoned Us

Néha (nagyon ritkán) felötlik bennem a kérdés, miért létezik még metalcore, de ha még/már létezik, lehet-e újat, kiemelkedőt villantani benne. A stílus- és műfajkeveredésnek hála sikerül még a felszínen tartani az ezer lékkel hánykolódó hajót, de ahhoz, hogy ne süllyedjen el, napjainkban már az istenek és a rajongók irgalma szükséges, plusz néhány olyan album, mint például a Killswitch idei eresztése. Nem állítom, hogy teljesen létjogosultságát vesztette a dolog, de hogy megújulásról bajosan lehet szólni, az nagyjából fedi a valóságot.

 

Steven Tyler: We’re All Somebody From Somewhere

Steven Tyler: We’re All Somebody From Somewhere

Évek óta húzódik már ez a szólóprojekt, amin persze semmi meglepő nincs: ha valahol Steven Tylerről szólnak a dolgok, az ember csakis a totális káoszt veheti biztosra, ehhez pedig alighanem mindenki hozzászokott már az elmúlt negyvenakárhány évben. Az énekes végül azért csak összehozta karrierje első hagyományos szólóalbumát, és mentségére szolgálh...

Stuck Mojo: Here Come The Infidels

Stuck Mojo: Here Come The Infidels

Végül eléggé másként sült el a Stuck Mojo újjáéledése, mint azt eredetileg tervezték. A pár év inaktivitás után ugyebár arról volt szó, hogy Rich Ward gitáros és Frank Fontsere dobos a legsikeresebb felállásban állítja ismét vágányra az atlantai rap metalosokat, Bonz rapperrel és Corey Lowery basszer/énekessel. Némi koncertezés után azonban ismét e...

Yngwie Malmsteen: World On Fire

Yngwie Malmsteen: World On Fire

Csakazértsem fogom azzal a – leginkább gitárosok körében elterjedt – közhellyel indítani ezt a KRITIKÁT, hogy „régen még szerettem Malmsteent", hiszen a gitárfenomén muzsikája gyakorlatilag SEMMIT sem változott az elmúlt cirka harminc esztendőben, s e tény ismeretében elvileg még ma is ugyanúgy kellene szeretnem, mint a kezdetek kezdetén. Yngwie-tő...

Fates Warning: Theories Of Flight

Fates Warning: Theories Of Flight

Már egy ideje tudni lehetett, hogy Jim Matheos a többé-kevésbé folyamatos turnézás mellett/után ezúttal nem a különböző projektreire, hanem a Fates Warning új lemezére kíván koncentrálni, így nem kell ismét csaknem egy évtizedet várni a finoman szólva is kiválóan sikerült visszatérő anyag, a Darkness In A Different Light folytatására. Igazából a konc...

Discharge: End Of Days

Discharge: End Of Days

A brit Discharge jelentőségét nehéz lenne túlhangsúlyozni, hiszen az 1982-es Hear Nothing See Nothing Say Nothing az évtized brutál muzsikáinak egyik abszolút alapkövét jelentette, később megismert formájában sem a thrash, sem a hardcore, de még a death- és a black metal sem nagyon jöhetett volna létre e vért hányó, elképesztő intenzitású crust/pun...

Alone In The Moon: Collection Of Great Generational Anthems

Alone In The Moon: Collection Of Great Generational Anthems

Mindenképpen azzal kell kezdenem, hogy megkövetem a budapesti Alone In The Moon tagságát. Várhidi Adrián (akarom mondani Adrian von Castlebridge) és társai ugyanis már vagy egy évvel ezelőtt elküldték nekem a Nagyszerű Nemzedéki Himnuszok Gyűjteményének digitális változatát, csak hát közbelépett legendás lustaságom, meg a kifogásnak mindig jól jövő...

Denner / Shermann: Masters Of Evil

Denner / Shermann: Masters Of Evil

A tavalyi EP-s felvezetés után végre megérkezett a teljes nagylemez is Michael Dennertől és Hank Shermanntől, illetve régi-új társaiktól. Amennyiben hallottad a Satan's Tomb minialbumot, nagyjából pontosan tudhatod, mire számíthatsz a Masters Of Eviltől, de úgy gondolom, ez már a felállás alapján sem lehetett kétséges. Shermann és Denner neve nem vél...

Suicidal Angels: Division Of Blood

Suicidal Angels: Division Of Blood

Idén ünnepli tizenötödik születésnapját a hellén Suicidal Angels, akik fokozatosan építkezve Európa újgenerációs thrash-zenekarai között szép lassan vezetővé nőtték ki magukat. A szélesebb ismertséget a 2010-es Dead Again , illetve az azt követő, Death Angellel közös turné hozta meg, és én is ekkor kötöttem szoros, a mai napig tartó barátságot Nick Mel...

Big Big Train: Folklore

Big Big Train: Folklore

Amikor a szigetországi Big Big Train friss anyaggal jelentkezik, kizárt, hogy a fanatikus progrock-rajongók ne legyenek előre libabőrösek az örömteli hír hallatán. Aki eddig is figyelemmel kísérte munkásságukat, bizonyára megfigyelte már, hogy ennél a zenekarnál nemigen tapasztalhattunk eddig csalódásokat és mélypontokat. A kezdetek óta minőségi mu...

Kvelertak: Nattesferd

Kvelertak: Nattesferd

Egy ideje egyesek már fanyalognak a három gitár – ének – dob – basszus felállással a stílusokat (black metal, stoner, klasszikus heavy metal, punk rock) bátran – és tegyük hozzá: tudatosan, egyszersmind okosan – vegyítő, elképesztő intezitású koncerteket adó norvég Kvelertak kapcsán. A 2013-ban megjelent, Meir című második anyaguk kapcsán már sok hel...

Tremonti: Dust

Tremonti: Dust

Nem hiszem, hogy sokat kellene magyaráznom, kicsoda Mark Tremonti, és milyen szólólemezeket készített a Creed meg az Alter Bridge mellett. Mivel az Alter Bridge-nek talán a legnagyobb rajongója vagyok a stábon belül, természetesen Tremonti szólólemezeit is nagyon vártam az elmúlt években. Ádámunkkal ellentétben baromira szerettem az első Tremonti-al...

Red Hot Chili Peppers: The Getaway

Red Hot Chili Peppers: The Getaway

Méltósággal öregedni. Több helyen is olvastam, hogy a Red Hot Chili Peppers mostanság éppen ezzel foglalatoskodik. De mégis, mi a jó francot jelent ez a sokat emlegetett „méltósággal öregedés"? Az én értelmezésemben valami olyasmit, hogy akárhányszáz éves is vagy, lelkileg megmaradsz fiatalnak, és legalább legbelül, ahol senki sem lát, kitartasz az...

Vektor: Terminal Redux

Vektor: Terminal Redux

Hosszú évtizedek óta mondogatják, hogy a rockzenében nincs új a nap alatt: minden riffet és dallamot eljátszottak, minden hangot lefogtak és minden dalt megírtak már a műfaj megszületése óta. Bár van benne némi igazság, ezen álláspont egyértelműen túlzó, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy időről időre felbukkannak olyan csapatok, amelyek hangzá...

Treat: Ghost Of Graceland

Treat: Ghost Of Graceland

Úgy emlékszem, mintha tegnap lett volna: egy Göteborghoz tartozó parányi sziget, Hönö kikötőjében bóklászva, az egyik jellegzetesen puritán raktárépületben leledző ócskásnál kincset érő, ritkaságszámba menő bakelitek és kazetták gyűjteményébe botlottam. Köztük volt a Treat Dreamhunter albuma is, amit két nappal később az egyik Göteborg-menti outlet...

Dark Funeral: Where Shadows Forever Reign

Dark Funeral: Where Shadows Forever Reign

A Dark Funeraltól senki sem veheti el azt a dicsőséget, hogy ott volt a skandináv black metal (az úgynevezett második hullám) alapköveinek lerakásakor, a The Secrets Of The Black Arts album képében pedig a maguk klasszikusával is hozzájárultak az akkori kép teljességéhez. A Marduk mellett a Lord Ahriman művésznéven tevékenykedő Mikael Svanberg gitá...

Gojira: Magma

Gojira: Magma

1 vagy 10. E két pontszám híven tükrözi, milyen elvárásaim voltak az új Gojira-lemezzel kapcsolatosan. Egyik kedvenc csapatom a L' Enfant Sauvage -on megmutatta, hogy technikás extrém metal ide vagy oda, nem hajlandók pályájukat egyetlen stílusra korlátozni, filozófiájukat tekintve inkább állnak közelebb a fiatal, de rugalmas facsemetéhez, mintsem az...

Death Angel: The Evil Divide

Death Angel: The Evil Divide

Olyan elsöprő thrash-gránáttal indul az új Death Angel, hogy az ember jóformán levegőt sem kap: a The Moth gyakorlatilag mindent egyesít magában, amitől olyannyira szeretni lehet ezt a zenekart. Akikre ma már nem annyira áll a régi meghatározás, miszerint „filippínó unokatesók zenekara", hiszen az alapfelállást ma már csak Mark Osegueda énekes és R...

Jorn: Heavy Rock Radio

Jorn: Heavy Rock Radio

Jorn Landéről mindig is tudni lehetett, hogy szereti a feldolgozásokat, a sorlemezein is rendre elejtett egy-egy régi örökzöldet, de csinált már fullos albumokat is átiratokból, hiszen 2007-ben ott volt az Unlocking The Past , majd három évvel később a sokat kárhoztatott Dio című gyűjtemény. A Heavy Rock Radio tehát nem mindenféle előzmény nélkül potty...

Phantom 5: Phantom 5

Phantom 5: Phantom 5

Claus Lessmann, Michael Voss, Francis Buchholz, Robby Boebel, Alex Kruse – mondanak valamit ezek a nevek? Ha melodikus rockban utazol, három gyakorlatilag biztosan, de kis rásegítéssel a másik kettő sem lesz ismeretlen, hiszen a műfaj veteránjairól beszélünk. Igaz, ezek az arcok nem a Sunset Stripen kezdték az ipart, hanem kicsit közelebb, teuton f...

Hellyeah: Unden!able

Hellyeah: Unden!able

Ismét itt a zenekar, amelyik nem önmaga jogán híres, hanem alapvetően azért, mert egy olyan híres ember dobol benne, aki valaha még híresebb volt, hiszen a világ egyik leghíresebb metalzenekarában játszott, ráadásul a világ egyik leghíresebb metalgitárosának híres testvére. Mindezt ezúttal nem azzal a kendőzetlen keserűséggel írom, mint tettem egyko...

Goatess: II – Purgatory Under New Management

Goatess: II – Purgatory Under New Management

Doom metal, feltétel nélküli Black Sabbath/Ozzy-imádat és Chritus, azaz Christian Linderson (ex-Saint Vitus, Count Raven, Terra Firma). A kulcsszavak tehát most is ugyanazok, mint nemrég a Lord Vicar esetében, ezúttal azonban mások a társak és kissé eltérő a muzsika is – bár ez utóbbi azért erősen relatív, pláne, hogy a Vicar legutóbbi lemezén pont i...

Devildriver: Trust No One

Devildriver: Trust No One Teljesen döbbenetes, de jövőre már tizenöt éves lesz a Dez Fafara által vezetett Devildriver, mely zenekar az indulásuktól kezdve stabil pontot jelent a durvább zenék világában. Igaz, ez a stabilitás megingott, amikor a csapatból két alapember távozott 2014-ben (Jeff Kendrick gitáros, és John Boecklin, aki egy igazi vadállat és egyéni dobos). Nyilv...

Grand Magus: Sword Songs

Grand Magus: Sword Songs

A Grand Magus táborának egy részével ellentétben nekem nem volt különösebb bajom azzal, hogy a Spiritual Beggarsből is ismert JB vezette csapat a doomos vonal felől fokozatosan elkezdett közelíteni a hagyományos heavy metal felé. Az átalakulás szerintem a legutóbbi Triumph And Power rel lett teljes, a két évvel ezelőtti albummal a zenekar végleg megé...

Candlemass: Death Thy Lover

Candlemass: Death Thy Lover

Léteznek bizonyos megfejthetetlen rejtélyek a színtéren. Számomra ezek egyike a Candlemass nagy dérrel-dúrral beharangozott lemezstopja volt pár évvel ezelőtt, miközben a kultikus-klasszikus svéd doomsterek a koncertezéssel például bevallottan nem akarnak felhagyni. Értem én, hogy drága albumot készíteni, amit aztán senki sem vesz meg, de a zenekar...

Volbeat: Seal The Deal & Let’s Boogie

Volbeat: Seal The Deal & Let’s Boogie

A Volbeat név mára olyan szintű globális branddé vált, hogy nyugodt szívvel mellőzöm e helyen a dán zenekar bemutatását – annál is inkább, mert a Seal The Deal & Let's Boogie címmel ellátott friss sorlemez sem árul zsákbamacskát, és tökéletesen illeszkedik az eddigi sorba. A (most már újra) négyes mégsem állóvízben bazsevál, sőt, a történések k...

Tiles: Pretending 2 Run

Tiles: Pretending 2 Run

Ha valakinek mondanak még valamit azok a nevek, hogy Terry Brown és Hugh Syme, akkor talán már nem is szükséges megemlíteni azon kanadai zenekar nevét, akiknek munkássága szorosan kapcsolódik e két úriemberhez. A kevésbé tájékozottaknak, illetve a Geddy Lee hangszínétől fejvesztve-sikoltozva menekülőknek azért áruljuk el, hogy a Rushról van szó, ak...

55. oldal / 226
Hirdetés

Kereső

Hirdetés

Hozzászólások

Galériák

 

Peter Gabriel - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2014. május 6.

 

Uriah Heep - Budapest, PeCsa Music Hall, 2013. szeptember 21.

 

Die Krupps - Budapest, Dürer Kert, 2011. május 1.

 

Mercenary - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. március 14.

 

Overkill - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. március 11.

 

Watch My Dying - Budapest, Kultiplex, 2007. július 11.