Az elmúttnyócévben nem volt valami hálás feladat Filter-rajongónak lenni. Richard Patrick zenekara a tökösen nyers Short Bus óta olyan messzire eltávolodott az őszinte és zsigeri rocktól, hogy már végképp attól tartottam, a Trent Reznor mellől egyetlen dallal rocksztár státuszba pattanó főhős soha a büdös életben nem fog többé visszatalálni a rádióslágeres ambíciók pusztaságaiból. Persze érthető, hogy Patrick miért próbálta mainstreamebbre venni a figurát. Az olyan dalok, mint a Hey Man Nice Shot vagy a Take A Picture kiválóan bizonyítják, hogy ez a muzsikus bizony tud nagy slágereket is írni, ha akar. De a '99-es Title Of Record után Patrick valószínűleg annyira túlzásba vitte az akarást, hogy végül már önmaga sem igen tudta, mit is szeretne elérni pontosan. Jöttek szépen sorban az újabbnál újabb Filter lemezek, de nemhogy a tüzet, de még csak a benzin szagát sem éreztem egyik produktumon sem.
