Áron András, huszonnyolc éves, budapesti illetőségű énekes-gitáros-dalszerző nem egy lusta ember. Miután lecsengett fő bandájának, az Apey & The Pea-nek aktuális országjáró körútja, a Neck Sprain pedig ismételten tetszhalott állapotba merevedett, a fiatalember idén nagy hirtelenjében három lemezt is kiadott: egyet a Grand Mexican Warlockkal (amelynek soraiba nem régen csatlakozott), egyet a Trillion élén (amelyet éppen két GMW-beli cimborájával üzemeltet), egyet pedig szólóban. Mielőtt bárki rákérdezne, igen, a többiről is lesz majd ajánló, csak most fontossági sorrendben haladunk. És a legfontosabb az bizony ez itten, a Foxes. Akusztikus merengő, country- és folk- (okoskodjunk tovább: bluegrass-) hatásokkal, és még valamivel, ami bizony ott kísért mindenben, amit Apey művel. Igen, a grunge, nem annyira direktben, mint mondjuk a Trillionnál, de azért ott van az, ugyanaz a kitárulkozó-önelemző jelleg, mint mondjuk az Alice In Chains akusztikus anyagaiban, vagy a jobban sikerült Chris Cornell-lemezeken.